A Kari Tanács határozza meg a kar oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását alapvetően érintő elveket, feladatokat, programokat; az alap és továbbképzés kari feladatait; a karhoz tartozó szakok tanterveit; valamint a kar gondozásában lévő tantárgyi programokat.

A Kari Tanács dönt a kari szervezeti egységek hatáskörét meghaladó minden olyan szervezeti kérdésben; a kar rendelkezésére álló oktatói és nem oktatói létszámkeretek, pénz és vagyoni eszközök felhasználásának elveiről; a jóváhagyott költségvetés felhasználásáról, a kari költségvetési keretek felosztásáról és az előző évi kari költségvetés teljesítéséről szóló beszámoló elfogadásáról; a kar és a szervezeti egységek munkájáról készített beszámolók elfogadásáról; a külföldi felsőoktatási intézményekben szerzett oklevelek honosításáról; a Kari Tanács állandó- és munkabizottságai tagjai és elnöke személyéről; a záróvizsga bizottságok elnökeinek személyéről; valamint a kart érintő megállapodásokról.

A Kari Tanács javaslatot tesz a kar szervezetét, működését és fejlesztését, oktatási és kutatási munkáját, gazdálkodását érintő tervekre és a programokra az egyetemi irányelvek alapján; szakalapításra, intézet létesítésére, megszüntetésére, összevonására, a kari képzés korszerűsítésére, új oktatási területekre; vezető oktatói és kutatói munkakörök létesítésére, pályázatok kiírására, vezető oktatók meghívására; az egyetemi docensek kinevezésére és felmentésére; intézetigazgató megbízására; valamint az egyetemi elismerések, a munkatársi címek (munkatársi, főmunkatárs, tanácsos, főtanácsos) adományozására.

A Kari Tanács véleményt nyilvánít a kart érintő és a felettes szervek döntési jogkörébe tartozó ügyekben; egyetemi tanári kutatóprofesszori kinevezéssel, felmentéssel kapcsolatban; dékánhelyettesi és dékáni hivatalvezetői megbízás tárgyában; minden, a kar feladatait és tevékenységét érintő bizottság elnöke és tagjai kinevezésével és felmentésével kapcsolatban; valamint a rektor, a dékán, a Szenátus, illetve a Kari Hallgatói Önkormányzat felkérésére.

A Kari Tanács ülései a kar dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak.

A Kari Tanács összetétele:

Szavazati jogú tagok:

  • a dékán, mint a kari tanács elnöke (1 fő),
  • az intézetigazgatók (2 fő),5
  • az oktatók választott képviselői (6 fő),
  • a nem oktatók képviselője (1 fő),
  • a Kari Hallgatói Önkormányzat elnöke (1 fő),
  • a hallgatói önkormányzat képviselői (2 fő); összesen: 13 fő

Hivatalból tanácskozási jogú tagok:

  • a rektor (illetve megbízottja),
  • a kar előző dékánja (mindaddig, amíg az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban áll),
  • a dékánhelyettesek,
  • az intézetek igazgató-helyettesei,
  • a Dékáni Hivatal vezetője, aki egyben a Kari Tanács titkára;
  • a HR és közkapcsolati vezető,

Állandó meghívott tanácskozási jogú tagok:

  • a Szenátusnak a karról választott tagja(i),
  • a reprezentatív szakszervezet kari képviselője,
  • a Közalkalmazotti Tanács kari képviselője,
  • a Kari Minőségügyi felelős,
  • az Egyetemi Hallgatói Önkormányzat elnöke,
  • a dékán által meghívott személyek.

A Kari Tanács az ülések levezetésére tagjai közül levezető elnököt választhat.
Abban az esetben, ha a dékán egyben intézetigazgatói megbízással is rendelkezik, akkor a Kari Tanács ülésén az intézetből az általa megbízott helyettese képviseli teljes jogkörrel.
A Kari Tanács ülései a kar dolgozói és hallgatói számára nyilvánosak.
A Kari Tanács ülései bármely tag javaslatára egyes napirendek tárgyalásának idejére zárttá tehetők, amennyiben a szavazati jogú tagok többsége támogatja a zárttá nyilvánítást. Zárt ülésen csak a szavazati jogú tagok és a hivatalból tanácskozási jogú tagok vehetnek részt.