Kétéves kutató és fejlesztő munka eredményeképpen 2024. augusztus 16-án, magyar idő szerint 20:56-kor, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról elstartolt a SpaceX Falcon-9 hordozórakéta, fedélzetén a magyar fejlesztésű WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) földmegfigyelő nanoműholddal. A WREN-1 műhold közvetlenül a hordozórakéta transzporterén kapott helyet, ami a kilökést követően a gyorsabb pályára állásnak és kapcsolatteremtésnek kedvez.
A rakéta kilövésének pillanata és transzporterén elhelyezett, kibocsátásra váró műholdak
A műholdon elhelyezett szenzorok paramétereinek meghatározásában és az eszközök által megvalósított távérzékelési technológia kialakításában szerepet vállalt és teljesített az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara.
Három évvel ezelőtt a GREPTON Informatikai Zrt. vezetésével a C3S Kft., valamint az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem csatlakozásával létrejött egy konzorcium a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatás megnőtt igényeinek kielégítésére. Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt célja a jelenleg működő aszálymonitoring rendszernek műholdas távérzékeléssel történő továbbfejlesztése. A folyamatosan frissülő, térhez kötött adatok szolgáltatása, a naprakész információk birtokában lehetővé teszi az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakok során az aszállyal súlyosan veszélyeztetett területek időben történő észlelését, és megfelelő beavatkozással az aszálykárok mérséklését.
Mivel az országosan elérhető meteorológiai és aszálymonitoring földi állomások térbeli felbontása jelenleg nem biztosítja az aszály előrejelzés megfelelő hatékonyságát, így a projekt egyik célkitűzése a földi állomások adatainak kiegészítése távérzékeléssel. A WREN-1 nanoműhold által megvalósítható adatnyerés, valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer kialakítását teszi lehetővé.
A WREN-1 az eddig készült legnagyobb magyar fejlesztésű műhold, a C3S Kft. munkájának eredménye. Jelenlegi munkatársai közül többen is részt vettek az első magyar műholdnak, a MASAT-1-nek a kialakításában, de azt követően is több műholdat fejlesztettek és működtettek sikerrel.
Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar kutatógárdájának, Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata szakmai vezetésével meghatározó szerepe volt a műholdon elhelyezett érzékelők technikai paramétereinek meghatározásában. Ez a projekt első két évének kutatásai során valósult meg. Ehhez, az adott időszak Sentinel2 műholdfelvételeinek feldolgozása mellett egy kiválasztott mintaterületen terepi mérések, talajmintagyűjtés és a talajminták laboratóriumi vizsgálatai történtek. A projekt célkitűzéseihez tartozik olyan indikátorok meghatározása és matematikai modellek felállítása, amelyek alkalmasak a talaj-, növény- és aszálymonitoringra, melyek az aktuális talajnedvesség megbízható becslését biztosítják összefüggések alapján, mesterséges intelligencia alkalmazásával.
Talajminták gyűjtése és talajnedvesség mérése a mintaterületi táblán
Talajminták spektrális tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között
A táblán belüli talajnedvesség változékonyság egyik meghatározója a domborzat, ezért ennek vizsgálatára UAV technológia alkalmazására is sor került. A nagyfelbontású légifelvételek készítésével egyidőben a mintaterület LIDAR-os felmérése is megtörtént, amely alapján elkészült a terület digitális domborzatmodellje, lehetővé téve a vízlefolyás részletes modellezését.
A WREN-1 műholdon elhelyezett érzékelők és azok optimális paramétereinek kiválasztása, a távérzékeléssel nyert adatok és a terepi, valamint laboratóriumi elemzések adatainak statisztikai számításai, és a mennyiségek közötti korrelációk meghatározása alapján történt.
A WREN-1 nanoműhold, mérete 20cm x 10cm x 34,05cm, tervezett élettartama 3 év. A műholdon elhelyezésre került a hat legjellemzőbb optikai sávban érzékelő multispektrális kamera és a C3S által kifejlesztett SWIR (Short Wavelength InfraRed) középinfravörös kamera az 1550±50 nm-es, vízre érzékeny sávban. A fedélzeten helyet kapott a Neumann János Informatikai Kar által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.
A WREN-1 műhold fejlesztése steril körülmények között zajlott
A tervezett kilövés idején a C3S laboratóriumában gyűltek össze a konzorciumi tagok képviselői, hogy együtt éljék át a rakéta fellövésének pillanatait, és közösen ünnepelhessék a műhold pályára állításának sikerét. 20:56-kor rendben elstartolt a SpaceX Falcon rakéta, majd az indítást követően, a megfelelő pályamagasság elérésekor a tarnszporter kinyílt, és a különböző célú műholdak kis időkülönbséggel kerültek pályára. Az események online követhetők voltak, de az arról készült felvételek utólag is visszanézhetők.
A konzorciumi tagok képviselői közösen várták a SpaceX Falcon-9 rakéta fellövését és a WREN-1 műhold pályára állítását a házigazda C3S fejlesztőinek laboratóriumában
A start utáni napon már észlelték a műhold első áthaladását Magyarország felett, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot. A műholdat a továbbiakban is teljes küldetése alatt működtető C3S Zrt. fejlesztői eddig hibát nem tapasztaltak, a működéshez szükséges energiát biztosító napelemek kinyíltak, az akkumulátorok töltenek. Jelenleg az adatgyűjtést megelőző üzemi ellenőrzések folynak.
A stabil pályára állást és kapcsolat létrejöttét követően várhatók a WREN-1 műhold által gyűjtött adatok, a fedélzetén elhelyezett kamerák Magyarországról készített műholdképei, amelyek lehetővé teszik a talaj felső rétege nedvességtartalmának távérzékeléssel történő becslését, a növényzet monitoringját, valamint további mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításuk is lehetséges.
MAGYAR aszály előrejelző WREN műholdról minden infó,
Amit tudni érdemes (a START előtt)
Kapcsolódó linkek:
- http://c3s.hu/…/drought-monitoring-by-satellite-with…/
- https://spacenews.com/spacex-launches-transporter-11…/
- https://www.urvilag.hu/…/20240816_wren1_az_eddigi…
Felvétel a fellövésről
#óbudaiegyetem #óe #albaregiakar #óeamk #óeark #neumannjanosinformatikaikar #óenik #szekesfehervar #magyarműhold #WREN #aszálymonitoring #távérzékelés
