1. Mivel foglalkozol a kutatásaid során?
Kutatásaim középpontjában a mérnökképzés módszertani megújítása áll az Ipar 5.0 korszak kihívásainak tükrében. Főként azt vizsgálom, hogyan lehet a mérnökhallgatókat olyan kompetenciákkal felvértezni, amelyek alkalmassá teszik őket a gyorsan változó technológiai és társadalmi környezethez való alkalmazkodásra. Kiemelt figyelmet fordítok a 21. századi készségek – például problémamegoldás, kommunikáció, együttműködés, reziliencia és kiberbiztonsági tudatosság – fejlesztésére, valamint a duális képzés, a projektalapú tanulás, a gamifikáció és a mesterséges intelligencia oktatásba való integrációjának lehetőségeire.
2. Arra a területre, amit kutatsz, „betört-e” olyan technológia, amely forradalmasíthatja azt?
Igen, a mesterséges intelligencia (AI) megjelenése és gyors fejlődése jelentős hatással van a mérnökképzésre. Az AI lehetőséget nyújt a tanulási folyamatok személyre szabására, a valós idejű visszajelzések biztosítására, valamint a gyakorlati készségek fejlesztésére virtuális laborok és digitális ikrek segítségével. Emellett az AR/VR technológiák, a mikrotanulás és a gamifikáció is forradalmasítják az oktatási módszereket, különösen a Z és Alfa generációs hallgatók esetében, akik vizuális, interaktív és élményalapú tanulási formákat preferálnak.
3. A kutatásod eredményei milyen szinten lehetnek befolyással? Érezhető-e a város vagy a lakosság vagy a régió vagy a nemzet szintjén?
A kutatásaim eredményei több szinten is hatással bírnak. Intézményi szinten hozzájárulnak a mérnökképzési programok korszerűsítéséhez, különösen a duális képzés és az ipari együttműködések révén. Regionális és nemzeti szinten támogatják a munkaerőpiaci igényekhez jobban illeszkedő, gyakorlatorientált képzési modellek kialakítását, amelyek elősegítik a versenyképes, innovatív mérnökgeneráció kinevelését.
4. Egyéb: az adott kutató által feldobott szakmai érdekesség az adott kutatási terület trendjeire vonatkozóan
A kutatás egyik izgalmas aspektusa a „Mérnökképzés 5.0” koncepció, amely a technológiai fejlődés mellett az emberközpontúságot, az etikai és társadalmi felelősségvállalást, valamint a holisztikus és interdiszciplináris szemléletet is előtérbe helyezi. A mérnöki döntések társadalmi hatásainak vizsgálata, a kulturális érzékenység fejlesztése, valamint a globális együttműködések és nyílt tudományos platformok szerepe mind olyan trendek, amelyek új irányokat jelölnek ki a műszaki felsőoktatás számára.
Itt található Dr. habil Pogátsnik Monika a témában írt teljes publikációs jegyzéke: https://m2.mtmt.hu/gui2/?type=authors&mode=browse&sel=10033817&paging=1;100
Dr. habil Pogátsnik Monika által vezetett mérnökpedagógiai kutatócsoport tevékenységéről itt lehet információt találni: https://amk.uni-obuda.hu/tudomanyos-muhelyek-kutatasi-teruletek/mernokpedagogia/
