Alumni interjú Dr. Tarsoly Péter (földmérő és fölrendező mérnök)

„Mi lehet nagyobb útravaló, mint a tudás, egy szakma, a barátok és az egész életet meghatározó gondolkodás? Ezeket mind a GEO-tól kaptam.” –
Interjú Dr. Tarsoly Péter adjunktussal
(Alumni interjúsorozat ötödik része)

  1. Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

    Egészen a gimnáziumi érettségit megelőző évig meg sem fordult a fejemben, hogy földmérő mérnök legyek. Gyerekkorom óta erdész vagy vadgazda szerettem volna lenni. Aztán a kezembe került Arszenyev: A Távol-kelet őserdeiben című könyve. Arszenyev egy térképész-katonatiszt volt, aki bejárta a Szihote-Aliny-hegyvidéket és a Tengermelléki Határterületet, és az volt a dolga, hogy térképet készítsen, és természetrajzi megfigyeléseket végezzen. Mindez nagyon megfogott, és rájöttem, hogy voltaképpen én is ezt szeretném csinálni. Utazni, felfedezni, térképezni és a természetet kutatni. Ilyen szak persze egy egyetemen sem volt, de rájöttem arra, hogy ennyire sokoldalú lehetek én is, ha geodéta leszek. Innentől kezdve nem volt kérdéses, hogy a GEO-ra jövök.
  2. Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?
    1. földmérő mérnök (2002): Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar, kitüntetéses diploma, Cím: GPS-alkalmazása barlangbejáratok helyének meghatározására
    2. geoinformatikai szakmérnök (2007): Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar, 2005-2007, kitüntetéses diploma, Cím: Információs rendszer létrehozása barlangok adatainak tárolására és megjelenítésére
    3. okleveles geoinformatikus (2008): Paris Lodron Universität Salzburg, Master of Science in Geographic Information Science and Systems, 2007-2008, Cím: Digital topographical maps – positional accuracy
    4. PhD-fokozat (2013): Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel Pál Környezettudományi Doktori Iskola, Summa Cum Laude minősítés, Cím: A térinformatikai célú adatgyűjtés minősítése, fejlesztése és módszertani alkalmazása a gyapjúzsákbarlangok kutatásában.
  3. Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

    Dr. Busics György. Már egyetemi éveim alatt is jó kapcsolat alakult ki közöttünk. Szakmaszeretete, tudása és precizítása példaértékű volt számomra. A legfontosabb, amit tőle tanultam az volt, hogy az ember sohase csináljon semmit félgőzzel. Vagy teljes mellszélességgel foglalkozzon egy feladattal, vagy sehogyan.
  4. Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

    Az első emlékem kétségtelenül a kollégiumba költözés napja, az egészen más légkör, mint amit addig tapasztaltam és ismertem. Nagyon jól esett, hogy a felsőbbévesek nem lenézően viselkedtek velünk, elsősökkel szemben, hanem a selmeci hagyományokra épülő szellemiségben azonnal befogadtak minket és a GEO-n lévő nagy család részének tekintettek. De első emlékeim között van egy fizika elégtelen ZH is Hudoba György tanár úrnál. ?
  5. Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

    Mi lehet nagyobb útravaló, mint a tudás, egy szakma, a barátok és az egész életet meghatározó gondolkodás? Ezeket mind a GEO-tól kaptam.
  6. A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

    Az első év a komoly tanulásról szólt, hogy ne bukjunk ki, csak ritkán engedhettük meg magunknak, hogy kikapcsolódjunk. Kellett ez az első év, hogy belerázódjunk az egyetemi ritmusba. Másodévtől már szabadabbak voltunk, mert megtanultuk, hogyan kell időnket beosztani, hogy szórakozásra is jusson, és mellette a tanulás is menjen. A GEO-n a selmeci diákhagyományok határozták meg a tanuláson kívüli mindennapokat. A szakestélyek, a balekoktatás, a spontán szerveződő vidám hangulatú összejövetelek, kirándulások, egymás segítése a leadandók elkészítése során; egy szóval az önzetlen összefogás.  
  7. Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

    A kis létszámú órákat, a tanárok barátságos és segítőkész hozzáállását, a diákéletet, a terepgyakorlatokat.
  8. Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

    A mai felsőoktatás jelentősen átalakult ahhoz képest, amikor én voltam diák. A lehetőségek egyértelműen a digitális/informatikai fejlődésben vannak. Új kihívásokat jelentenek, új feladatokat, de egyben lehetőségeket is olyan problémák megoldására, amelyekre korábban nem volt lehetőségünk.
  9. Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

    Ne a pénz legyen az elsődleges! Olyan szakot válasszanak, ami érdekli őket és amiben úgy érzik, ki tudnak teljesedni.
  10. Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

    A legemlékezetesebb az volt, amikor hallgatóként a Balatonfelvidéki Nemzeti Park területén található barlangok bejáratait mértem GPS-vevővel. Ez a nyár meghatározó volt az életemre és a jövőmre nézve. Sok élményt és barátokat szereztem ekkor, és sok helyre azóta is visszajárok barlangászni.
  11. Visszajönne tanulni az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karra, hogy tovább képezze magát?

    Igen. A precíziós mezőgazdálkodási szakmérnöki képzésben nagy lehetőségeket látok.
  12. A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

    Teljes mértékben.
  13. Volt támogatója, aki segítette a karrierje kezdetén?

    Dr. Busics György. Nem csak a karrierem kezdetén, hanem már diákéveimtől kezdve egészen nyugdíjba vonulásáig.
  14. Mivel ajánlaná a fiataloknak az Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Karát?

    Olyan szakmákat lehet itt elsajátítani, amelyek biztos megélhetést adnak, kreativitást, innovatív gondolkodást igényelnek. Lehetőség van a legmodernebb technológiákkal dolgozni, együttműködni az iparral, megvalósítani olyan mérnöki megoldásokat, amelyek széleskörűen szolgálják az emberiség, a jövő és a bolygónk érdekeit.