„Kérdezd a kutatót” interjúsorozat:
László Gergely Tibor
szakkollégiumi igazgató, tanársegéd
Mivel foglalkozol a kutatásaid során?
Kutatásaim a távérzékelés és a geoinformatika területére fókuszálnak, különös tekintettel a fotogrammetria és az InSAR (Interferometric Synthetic Aperture Radar) technológiák alkalmazására. A fotogrammetriai kutatásaim során olyan algoritmusokat fejlesztek, amelyek a légi felvételek dokumentációs folyamatait automatizálják, például a képek közötti átfedések, a terepi felbontás (GSD) és az objektumok perspektív torzulásának meghatározására. Emellett a szenzorkülpontossági vektorok hatékony meghatározására dolgoztam ki eljárásokat, amelyek a légiháromszögelés pontosságát növelik. Az InSAR technológia terén vulkáni és szeizmikus felszíni deformációk vizsgálatával foglalkozom, például a Sentinel-1 műholdak adatai alapján, hogy pontosan meghatározzam a felszíni elmozdulásokat, melyek vulkánkitörések kitörések vagy földrengésen nyomán következnek be.
Arra a területre, amit kutatsz, „betört-e” olyan technológia, amely forradalmasíthatja azt?
Igen, a távérzékelés területén több forradalmi technológia is megjelent. A műholdas rendszerek, például a Sentinel-1 műholdak, nagy felbontású és gyakori adatgyűjtést tesznek lehetővé, ami az InSAR technológia hatékonyságát jelentősen növeli, lehetővé téve gyorsabb lefolyású geodinamikai események hatásainak elemzését. A fotogrammetria területén a drónok elterjedése és a nagy felbontású digitális kamerák fejlődése forradalmasította az adatgyűjtést, lehetővé téve gyors és költséghatékony felméréseket. Emellett a mesterséges intelligencia és a gépi tanulás alkalmazása a képfeldolgozásban és az adatanalitikában új lehetőségeket nyit a nagy adathalmazok gyors és pontos elemzésére, például a felszíni deformációk automatikus detektálásában vagy a fotogrammetriai folyamatok automatizálásában.
A kutatásod eredményei milyen szinten lehetnek befolyással?
Érezhető-e a város vagy a lakosság vagy a régió vagy a nemzet szintjén?
Kutatásaim eredményei több szinten is hatással lehetnek. Helyi és regionális szinten a fotogrammetriai fejlesztéseim hozzájárulhatnak pontosabb térképészeti és várostervezési adatok előállításához, például infrastruktúra-felmérések vagy katasztrófavédelmi tervezés során. Az InSAR-alapú deformációvizsgálatok különösen relevánsak szeizmikusan aktív területeken, például vulkánkitörések vagy földrengések esetén, ahol a felszíni mozgások monitorozása segíthet a katasztrófák előrejelzésében és a károk enyhítésében. Nemzetközi szinten a Sentinel-1 adatokra épülő kutatásaim globális jelentőségűek, mivel a felszíni deformációk megfigyelése hozzájárulhat a klímaváltozás és geológiai folyamatok jobb megértéséhez, valamint a nemzetközi katasztrófavédelmi rendszerek fejlesztéséhez.
Szakmai érdekesség a kutatási területed trendjeire vonatkozóan.
A távérzékelés területén az egyik legizgalmasabb trend a műholdas adatgyűjtés időbeli és térbeli felbontásának növekedése, például a Sentinel-1C és 1D műholdak várható üzembe helyezésével, amelyek tovább csökkenthetik az ismétlési ciklust, így még pontosabb deformációvizsgálatokat tesznek lehetővé. Emellett a drónok és a multispektrális szenzorok integrációja új dimenziókat nyit a fotogrammetriában, különösen a precíziós mezőgazdaság és környezetvédelem területén. A mesterséges intelligencia térhódítása pedig lehetővé teszi az adatfeldolgozás automatizálását és a prediktív modellezés fejlesztését, ami a jövőben kulcsfontosságú lesz a valós idejű monitorozási rendszerek kiépítésében.
Itt található László Gergely Tibor a témában írt teljes publikációs jegyzéke:
https://vm.mtmt.hu/www/index.php?AuthorID=10052623
