Hónap: 2024 augusztus

Kétéves kutató és fejlesztő munka eredményeképpen 2024. augusztus 16-án, magyar idő szerint 20:56-kor, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról elstartolt a SpaceX Falcon-9 hordozórakéta, fedélzetén a magyar fejlesztésű WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) földmegfigyelő nanoműholddal. A WREN-1 műhold közvetlenül a hordozórakéta transzporterén kapott helyet, ami a kilökést követően a gyorsabb pályára állásnak és kapcsolatteremtésnek kedvez.

A rakéta kilövésének pillanata és transzporterén elhelyezett, kibocsátásra váró műholdak

A műholdon elhelyezett szenzorok paramétereinek meghatározásában és az eszközök által megvalósított távérzékelési technológia kialakításában szerepet vállalt és teljesített az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara.

Három évvel ezelőtt a GREPTON Informatikai Zrt. vezetésével a C3S Kft., valamint az  Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem csatlakozásával létrejött egy konzorcium a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatás megnőtt igényeinek kielégítésére. Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt célja a jelenleg működő  aszálymonitoring rendszernek műholdas távérzékeléssel történő továbbfejlesztése. A folyamatosan frissülő, térhez kötött adatok szolgáltatása, a naprakész  információk birtokában lehetővé teszi az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakok során az aszállyal súlyosan veszélyeztetett területek időben történő észlelését, és megfelelő beavatkozással az aszálykárok  mérséklését.

Mivel az országosan elérhető meteorológiai és aszálymonitoring földi állomások térbeli felbontása jelenleg nem biztosítja az aszály előrejelzés megfelelő hatékonyságát, így a projekt egyik célkitűzése a földi állomások adatainak kiegészítése távérzékeléssel. A WREN-1 nanoműhold által megvalósítható adatnyerés, valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer kialakítását teszi lehetővé.

A WREN-1 az eddig készült legnagyobb magyar fejlesztésű műhold, a C3S Kft. munkájának eredménye. Jelenlegi munkatársai közül többen is részt vettek az első magyar műholdnak, a MASAT-1-nek a kialakításában, de azt követően is több műholdat fejlesztettek és működtettek sikerrel.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar kutatógárdájának, Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata szakmai vezetésével meghatározó szerepe volt a műholdon elhelyezett érzékelők technikai paramétereinek meghatározásában. Ez a projekt első két évének kutatásai során valósult meg. Ehhez, az adott időszak Sentinel2 műholdfelvételeinek feldolgozása mellett egy kiválasztott mintaterületen terepi mérések, talajmintagyűjtés és a talajminták laboratóriumi vizsgálatai történtek. A projekt célkitűzéseihez tartozik olyan indikátorok meghatározása és matematikai modellek felállítása, amelyek alkalmasak a talaj-, növény- és aszálymonitoringra, melyek az aktuális talajnedvesség megbízható becslését biztosítják összefüggések alapján,  mesterséges intelligencia alkalmazásával.

Talajminták gyűjtése és talajnedvesség mérése a mintaterületi táblán

Talajminták spektrális tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között

A táblán belüli talajnedvesség változékonyság egyik meghatározója a domborzat, ezért ennek vizsgálatára UAV technológia alkalmazására is sor került. A nagyfelbontású légifelvételek készítésével egyidőben a mintaterület LIDAR-os felmérése is megtörtént, amely alapján elkészült a terület digitális domborzatmodellje, lehetővé téve a vízlefolyás részletes modellezését.

A WREN-1 műholdon elhelyezett érzékelők és azok optimális paramétereinek kiválasztása, a távérzékeléssel nyert adatok és a terepi, valamint laboratóriumi elemzések adatainak statisztikai számításai, és a mennyiségek közötti korrelációk meghatározása alapján történt.

A WREN-1 nanoműhold, mérete 20cm x 10cm x 34,05cm, tervezett élettartama 3 év. A műholdon elhelyezésre került a hat legjellemzőbb optikai sávban érzékelő multispektrális kamera és a C3S által kifejlesztett SWIR (Short Wavelength InfraRed) középinfravörös kamera az 1550±50 nm-es, vízre érzékeny sávban. A fedélzeten helyet kapott a Neumann János Informatikai Kar által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.

A WREN-1 műhold fejlesztése steril körülmények között zajlott

A tervezett kilövés idején a C3S laboratóriumában gyűltek össze a konzorciumi tagok képviselői, hogy együtt éljék át a rakéta fellövésének pillanatait, és közösen ünnepelhessék a műhold pályára állításának sikerét. 20:56-kor rendben elstartolt a SpaceX Falcon rakéta, majd az indítást követően, a megfelelő pályamagasság elérésekor a tarnszporter kinyílt, és a különböző célú műholdak kis időkülönbséggel kerültek pályára.  Az események online követhetők voltak, de az arról készült felvételek utólag is visszanézhetők.

A konzorciumi tagok képviselői közösen várták a SpaceX Falcon-9 rakéta fellövését és a WREN-1 műhold pályára állítását a házigazda C3S fejlesztőinek laboratóriumában

A start utáni napon már észlelték a műhold első áthaladását Magyarország felett, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot. A műholdat a továbbiakban is teljes küldetése alatt működtető C3S Zrt. fejlesztői eddig hibát nem tapasztaltak, a működéshez szükséges energiát biztosító napelemek kinyíltak, az akkumulátorok töltenek. Jelenleg az adatgyűjtést megelőző üzemi ellenőrzések folynak.

A stabil pályára állást és kapcsolat létrejöttét követően várhatók a WREN-1 műhold által gyűjtött adatok, a fedélzetén elhelyezett kamerák Magyarországról készített műholdképei, amelyek lehetővé teszik a talaj felső rétege nedvességtartalmának távérzékeléssel történő becslését, a növényzet monitoringját, valamint további mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításuk is lehetséges.

MAGYAR aszály előrejelző WREN műholdról minden infó,
Amit tudni érdemes (a START előtt)

Kapcsolódó linkek:

• http://c3s.hu/…/drought-monitoring-by-satellite-with…/
• https://spacenews.com/spacex-launches-transporter-11…/
• https://www.urvilag.hu/…/20240816_wren1_az_eddigi…

Felvétel a fellövésről

#óbudaiegyetem #óe #albaregiakar #óeamk #óeark #neumannjanosinformatikaikar #óenik #szekesfehervar #magyarműhold #WREN #aszálymonitoring #távérzékelés

Nem szabad feladni! Mindig van megoldás!
A szakmában a konkurenseiddel is légy korrekt viszonyban!”

Interjú Prépost Tiborral, villamosmérnökkel (mérnök tanár, mérnök üzemgazdász)

(Az alumni interjúsorozat huszonegyedik része)

• Melyik cégnél és milyen pozícióban dolgozik?

Magas koromra való tekintettel, nyugdíjasként már nem folytatok kenyérkereső tevékenységet. Szakmai múltam következőképen alakult:

Rádióműszerész szakmunkás bizonyítvánnyal a kezemben szervízműszerészként dolgoztam Celldömölkön, majd 1965-től Székesfehérvárra jöttem a VTRGY későbbiekben VIDEOTON gyárba, ahol másfél évet húztam le termelőüzemben televízió részegységek műszeres indítása volt a feladatom. Gyáron belül átkerültem a Minőségellenőrzési Főosztály Műszaki Osztályára, ahol műszerészként, majd a Kandó Főiskola Székesfehérvári Kihelyezett Tagozatán a villamos üzemmérnöki diplomám megszerzése után villamos mérnökeként dolgoztam. Feladatom volt részt venni mintakészülékek és nullszériás termékek minősítő vizsgálatában, részt venni különböző vizsgálati módszerek kidolgozásában és célműszer fejlesztésben (pl. képcső vizsgáló stand, átütés vizsgáló berendezés).

1972-ben a Kandó Főiskola Gyengeáramú Kar igazgatójának hívására átmentem a Székesfehérváron alakulóban lévő Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézetbe, intézeti mérnök beosztásba.

Feladatom volt az intézet laboratóriumainak technikai fejlesztése, üzemeltetése, hallgatói mérések, gyakorlatok megtervezése, mérési útmutatók, oktatási segédletek kidolgozása, megírása. Részt vettem az intézet által külső megrendelőktől vállalt munkák tervezésében és megvalósításában (pl.: különböző mikroprocesszoros mérésadatgyűjtők kifejlesztése).  1975-ben „Villamosipari műszaki tanári” oklevelet szereztem, hogy pedagógiai szempontból is megalapozottan tudjam munkámat végezni.

Ezen időszak alatt a főállásom mellett meghívott óraadóként számítógép ismereteket tanított tizenhárom éven át a Bánki Donát Műszaki Főiskola Székesfehérvári Kihelyezett Tagozatán, három éven át labor gyakorlatokat vezettem a saját intézetünkben és négy éven át elektrotechnikát tanítottam a Székesfehérvári Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Szakközépiskolában. A TIT keretében tevékenyen részt vettem a számítástechnikai kultúra terjesztésében azzal, hogy gyakorlati bemutatóval összekötött előadásokat tartottam középiskolákban, művelődési házakban.

1986-tól egy volt évfolyamtársam „csábítására” kerültem a Székesfehérvári Univerzál Szolgáltató Leányvállalathoz főmérnöki beosztásba. Feladatom lett a cég műszaki irányítása, technikai fejlesztése az elektronikus vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítása és elektronikával kapcsolatos tervezések elvégzése (pl.: behatolás jelző rendszerek, fényjáték automatikai megoldások, hőfokjelző automatikai megoldások).

1988-ban a szolgáltató leányvállalatot a létrehozó „anya szövetkezet” megszüntette, ezért munkatársaimmal megalakítottuk az UNISZER Kisszövetkezetet és mint szövetkezeti elnök vezettem a céget, a szakmai irányítás és tervezés mellett.

1992-ben kollégáimmal létrehoztam a Luxalarm Kft-t, melynek ügyvezető igazgatója voltam a 2002-ben bekövetkezett nyugdíjazásomig. A cégvezetés mellett feladatom volt az elektronikus vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítása és elektronikus vagyonvédelmi rendszerek (behatolás jelző-, beléptető-, videó kamerás rendszerek) tervezése. Szükségét éreztem a cégvezetéshez a megalapozottabb gazdasági ismeretekre, ezért 1995-ben „mérnöküzemgazdász” oklevelet szereztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.

Nyugdíjazásom után egy ideig egyéni vállalkozóként vállaltam különböző tervezői, műszaki ellenőri megbízásokat. Gazdasági-, pénzügyi ismereteimet kamatoztatva egy köztestületnél vállaltam gazdasági vezetői tisztséget, majd különböző civil szervezeteknél pénzügyi ellenőri feladatokat.

• Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

A VIDEOTON Minőségellenőrzési Főosztály, Műszaki Osztály munkatársaként a feladataim jelentős része magasabb szintű tudást követelt meg, melyet én igyekeztem részben önképzéssel, illetve különböző szakmai tanfolyamokkal pótolni. Közben rájöttem, hogy rendszerezett, átfogó, magasabb szintű tudásra csak iskolarendszerű felsőfokú képzésben tudok szert tenni.

• Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Gyengeáramú Kar Híradásipari szakon végeztem villamos üzemmérnökként 1971-ben.

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Gyengeáramú Kar kiegészítő műszaki tanárképző szakon szereztem másoddiplomát villamosipari műszaki tanárként 1975-ben.

• Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

Több nagyon jó tanárom is volt, közülük kettőt emelnék ki, akik mindketten a Videoton fejlesztőmérnökei voltak, óraadóként tanítottak a főiskolán: Gyüling Zoltán, aki „Hírközlés elmélet alapjai” és a „Híradástechnikai áramkörök” tantárgyakat tanította, míg Batári József a „Rádió és TV technika” tantárgyat. Mindkettőjük erénye abból következett, hogy gyakorló tervezőmérnökök voltak és így a legelvontabb elméleti kérdéseket is összekapcsolták a gyakorlattal, felhívva a figyelmünket arra, hogy az általuk oktatott ismeretek nem csupán öncélú tananyagok.

• Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

A megilletődöttség és a rádöbbenés arra, hogy beülve az iskolapadba diákként viselkedik az ember, akár hány éves is.

• Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

Nem szabad feladni! Mindig van megoldás! A szakmában a konkurenseiddel is légy korrekt viszonyban! Ha végkép elakadsz legyen kitől segítséget kérni.

• A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

Tekintettel arra, hogy mi esti tagozaton végeztük a főiskolát állandó lekötöttséget jelentő munkahelyünk volt. Többen már ekkor családosok voltak. Sokan vidékről jártak be. Örültünk, hogy a munkahelyi lekötöttség mellett tudtunk időt biztosítani az órák látogatására, a tanulásra. A sikeres vizsgák után, akikkel együtt vizsgáztunk be szoktunk ülni sör melletti beszélgetésre. Évente egyszer összejöttünk évfolyamszinten egy vacsorával egybekötött „bulizásra”.

• Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

Megtanultunk tanulni és gondolkodni. Megtanultuk -főleg műszaki területen- komplexen kezelni egy feladatot. Megtanultuk, hogy több megoldás is létezhet, ebből kell kiválasztani a legoptimálisabbat, figyelembe véve az ár-érték arányt is. Minden beadandó tervezésnél kötelező volt önköltségszámítást is végezni.

• Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

Ebben a felgyorsult világban a tudomány szédületes fejlődése nagyon gyorsan elavulttá teszi a megszerzett ismereteket. A szakmai alapok mellett a folyamatos tanulásra kell felkészíteni a hallgatókat. Ebbe nagy segítségre van a szervezett képzést és az egyéni ismeretszerzést is segítő szédületesen fejlődő technikai háttér. Műszaki területen nagyon jónak tartom a duális képzés előretörését.

• Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

Ha lehetőség van rá akkor az érdeklődési körünknek megfelelően célszerű szakmát választani. Olyan karriert igyekezzenek építeni maguknak amelyikben jól érzik magunkat. A főiskolán eltöltött munkám során szerzett tapasztalatlanaim alapján alítom, hogy aki kényelmi szempontok, vagy ismerősök rábeszélése miatt jött hozzánk tanulni, az már a diák éveit is úgy szenvedte végig.

• Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

Székesfehérváron a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézete a nulláról kezdve épült fel, beleértve a rendelkezésre átadott épületek átalakítását, felújítását, a laboratóriumok, számítóközpont felszerelését a szükséges eszközökkel, műszerekkel. Az akkor még az egyetlen évfolyam hallgatóival közösen végeztük el a számítóközpont álpadló rendszerének elkészítését. Nagy lelkesedéssel folyt a munka. A főiskola konkrét anyagi hasznán és időnyerésen túl, napjainkig ható közösségépítő ereje is volt ennek a tevékenységnek. Több mint ötven év után is, amikor összejön az évfolyam az a megtiszteltetés ér, hogy mindig meghívnak engem is.

• A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

A változatos szakmai életutamon mindig biztonságot jelentettek a főiskolán megszerzett ismeretek. Természetesen állandóan meg kellett újítani és ki kellett egészíteni ezeket az ismereteket. Még cégvezetőként is jobban elfogadtak a beosztottjaim, mert a konkrét munkájukkal kapcsolatban is tudtunk „egynyelven” beszélni.

• Gyerekkorában is már ezzel a szakmával akart foglalkozni, vagy más „karrierálma” is volt? ˝

Már kicsi gyermek korom óta lenyűgöztek a műszaki dolgok. Második osztályos voltam amikor villamosították a falut, ahol laktunk. Állandóan a villanyszerelők körül sündörögtem figyelve a munkájukat és összegyűjtve az összes leeső huzaldarabokat, „Bergmann cső” darabokat, hogy legyen mivel „villanyszerelést” játszani. A villamosság iránti érdeklődésem később sem múlt el. Hetedik osztályos koromban sikerült egyszer „lapos elemből” kiszerelt szénrudak segítségével úgy ívfényt előállítani, hogy egész hétvégére áram nélkül maradt a falu.

• Diplomával a kezében mi volt az első pár lépés, amit megtett a karrierje előmozdítása érdekében?

Szakmailag nagyon jó munkahelyem volt, de valahol bennem motoszkált a változás igénye. Keresgélés közben adódtak potenciális lehetőségek automatizálási területen, illetve telemechanikai területen. A végső lökést a változtatásra a Kandó Főiskolára történő meghívás jelentette, mellyel éltem is.

• Volt támogatója, aki segítette a karrierje kezdetén?

Igen volt. Tarró Károly a Kandó Főiskola Gyengeáramú Kar igazgatója tagja volt az Államvizsga Bizottságnak, gondolom megtetszett neki a szereplésem, mert amikor kijöttem a vizsgáról, kijött utánam és megkérdezte, hogy lenne e kedvem a főiskolán dolgozni a szeptemberben Székesfehérváron induló számítástechnikai tagozaton (a későbbiekben lett önálló intézet). Ez realizálódott egy bő fél év múlva. Én innét számítom diplomás pályafutásom kezdetét.

„Ebből az intézményből indult meg az út, ami elvezetett sok helyre a világban.
Munkáim révén eljutottam Európa legtöbb országába, az USA-ba, Ázsia több országába, a Közel Keletre és Közép Amerikába is.”

Interjú Bakallár Ernővel, villamos üzemmérnökkel

(Az alumni interjúsorozat huszadik része)

• Melyik cégnél és milyen pozícióban dolgozik?

Aktív pályafutásom 2017-ben befejeztem. Utolsó pozícióim lezárásai is ezzel a dátummal estek egybe a G.E.C (Graham, Evergreen, CSI) cégcsoportnál, ahol a Middle East Oracle R12 bevezetés project igazgatója és a bevezetést követő támogatási project vezetője voltam Bahreinben és Egyiptomban.

• Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

Mindig is technikai beállítottságú voltam. Elektronikai és számítástechnikai ismeretek elsajátítása volt a célom. A jogelőd Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola nyújtotta ismeretszerzési lehetőségek nagyon tetszettek.

• Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Számítógéptechnikai Intézet, Számítástechnika szak, Székesfehérvár, nappali tagozat. Villamos üzemmérnöki diploma jeles minősítéssel.

• Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

Gyüling Zoltán docens úr volt az egyik a sok nagy tudású oktató között, aki tudásával, munkásságával és életszemléletével példát mutatott. Kiváló oktató és mellette feltaláló is volt. Az általa kifejlesztett sok hasznos berendezés és eszköz segítette és talán még mindig segíti is napjainkat. Kitartása, ismeretanyaga, az emberekbe vetett hite és emellett közvetlensége nagy hatással volt rám.

• Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

Az épületegyüttes egy akkor még két aktív laktanya között állt. Furcsa volt reggelente megérkezni az intézménybe miközben katonáktól és katonai járművektől volt zajos az utca. Amint beléptem a kapun már egy kellemes, gondozott, fás környezet fogadott. Az épületek méltóságteljessége, az előadó termek és a könyvtár illata azonnal elfeledtette a külvilági hatásokat.

• Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

Igen. A világ számomra, és a családom számára is az intézménytől kapott tudással nyílott meg. Kis cserháti faluban nevelkedtem, majd egy nívós balassagyarmati gimnáziumban kaptam jó alapokat a továbbtanuláshoz. A főiskolától kapott alapismeretek biztosították számomra azt a lehetőséget, hogy a tovább tudjam magam képezni és a munkáimat hobbiként tudjam megélni. Ebből az intézményből indult meg az út, ami elvezetett sok helyre a világban. Munkáim révén eljutottam Európa legtöbb országába, az USA-ba, Ázsia több országába, a Közel Keletre és Közép Amerikába is.

• A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

A Balaton szerelmese vagyok. 1972 óta ott is élek. A simogató víz, a horgászat, a vitorlázás és a sok program a tó körül megadta a kikapcsolódási lehetőségeket a nehezebb időszakok alatt is. Naponta jártam be vonattal 40 kilométerről a főiskolára. A kétszer közel egy óra utazás alatti tanulás sokat segített a hallott anyagok elsajátítására és a következő napi felkészülésre. A diákévek élményekkel teltek, barátságok alakultak ki.

• Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

Az informatika és számítástechnika itthon a 80-as években még csak kezdett teret nyerni. Az intézmény volt azon helyek egyike, ahol szinte naprakész információkat lehetett szerezni. Akkor még az Internet nem létezett és az ilyen jellegű tudásra éhes ifjoncok étvágyát nehéz volt kielégíteni. A Kandó erre az egyik legjobb hely volt. Könyvtára és oktatóinak tudása volt szinte csak az egyetlen elérhető tárháza az ismereteknek.

• Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

Elképzelhetetlen sokaságát nyújtja a mai felsőoktatás az ismeretek elsajátításához. Nemcsak itthon, hanem külföldön is sok lehetőség van a kívánt tudás megszerzésére. Párhuzamosan akár több intézmény is látogatható. Ösztöndíjprogramok elérhetőek, társegyetemek nyújtanak széleskörű képzéseket.

1. Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

A legfontosabb, saját tapasztalatomból kiindulva, hogy örömmel és megelégedettséggel végezd a munkád. Erre minden lehetőség adott és élni kell vele. Ha megtalálod a kívánt szakot és elvégzed, törekedj arra, hogy munkád mellett családodra és barátaidra is jusson elég idő. A folytonos önképzés, az ismeretek bővítése és lépéstartás az adott szakterület naprakész ismereteivel a mai világban nagyon fontos. Ha adódik egy új, kecsegtető lehetőség akkor azzal élni kell. Tanulj nyelveket, új világokat nyitnak meg neked.

• Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

Nem rögtön érettségi után kezdtem el a felsőoktatást. Egy kétéves képzés után szereztem meg az elektronikai műszerész szakképesítést amiben azután még két évet dolgoztam is. Ebből sok hasznom lett a főiskolai évek alatt. Többször előfordult, hogy a digitális áramkörök gyakorlati oktatását végző előadó megkért, hogy segítsek be az gyakorlat lebonyolításába.

Emlékezetes, kellemes és szívet melengető pillanat volt a nemrégiben megtartott diploma átadó ünnepség, ahol én is átvehettem ezüst diplomámat. Jó érzés még mindig hozzátartozni az egyik legfontosabb „alma mater”-hez az életemben.

• A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

Kiváló alapokat adott az intézmény arra, hogy önképzéssel, sorozatos post graduális képzésekkel együtt tudjam magas színvonalon teljesíteni saját és munkahelyeim elvárásait.

• Gyerekkorában is már ezzel a szakmával akart foglalkozni, vagy más „karrierálma” is volt?

Mindig is az elektronika és a számítástechnika volt az, amivel szerettem volna foglalkozni. Ehhez biztosan hozzájárult az, hogy édesapám rádió és TV javítással foglalkozott. Elvarázsolt a kis „kütyük” birodalma, melyek összeépítése során hangot adó, képet sugárzó és életünket segítő hasznos és okos eszközök születhettek.

• Diplomával a kezében mi volt az első pár lépés, amit megtett a karrierje előmozdítása érdekében?

Az akkori munkahelyemen a műszer-automatika üzemből átkértem magam az akkor frissen létrehozott informatikai szervezetbe. A diploma azonnal lehetőséget adott erre és teret nyitott a vállalat informatikai életének elindításában való részvételre programozóként.

• Volt támogatója, aki segítette a karrierje kezdetén?

Az akkor vállalatom sokat segített a karrierem felépítésében. Szakmai tanfolyamokat támogatott, könyveket, ismeretanyagokat szerzett be és igyekezett akkor naprakész informatikai eszközökkel támogatni munkámat, munkánkat.

Az OTKA -ANN 143448 számú pályázat keretében  zajló „A bűnözés és a bűnözéstől való félelem térbeli diszkrepanciájának modellezése és térképezése” című kutatás keretében Prof. Ourania Kounadi, a Bécsi Egyetem kutatója, és kutatócsoportjának tagjai Mariana Vallejo Velázquez és Qilei Huang július 22-23-án Budapestre látogatott. Magyar részről  Dr. Pődör Andrea, Prof. Kerezsi Klára és Gulyás Levente vettek részt a megbeszélésen. A találkozón megvizsgáltuk  a kutatás első évének eredményeit, és meghatároztuk az elkövetkezendő év teendőit, és mérföldköveit.

A kutatás fő célja annak megértése, hogy az emberek Budapesten és Bécsben, mely helyeket tartják biztonságosnak, illetve nem biztonságosnak, és milyen tényezők befolyásolják a bűnözés helyzetéről alkotott véleményüket.

A kutatást online kérdőív segítségével végezzük, és várjuk további résztvevők véleményét:

http://cpg.amk.uni-obuda.hu/survey1.php

A kutatásról  további információk érhető ek a kutatás honlapjáról: http://cpg.amk.uni-obuda.hu/