„Kérdezd a kutatót” interjúsorozat:
Dr. Tarsoly Péter adjunktus, kutató
- Mivel foglalkozol a kutatásaid során?
Az én szakterületem a hazai nemkarsztos barlangok kutatása. Csupa olyan kőzetben vannak ezek a barlangok, amelyeket nem old a hideg szénsavas víz. Tehát nem mészkő, dolomit, kősó, gipsz vagy anhidrit. Hanem andezit, bazalt, ezek tufái, gránit, kovás kötésű konglomerátumok vagy homokkövek. Kezdetben mindenki a „lapát és a csákány” embere, vagyis a cél az új barlang felfedezése. Közel 100 új hazai barlang felfedezésével a hátam mögött megtanultam, megértettem, milyen tudásra van szükség ehhez, és azt is, hogyan kell alkalmazni. Sok példát lehetne felhozni, de a legbüszkébb arra vagyok, amikor azt mondták, a Badacsonyon nincs barlang, csak az az öt, és nem is érdemes keresni ott semmit. Nem hittem! Azóta a barlangok száma elérte a 22-öt, és itt találtuk meg a Panka-aknabarlangot, amely hazánk második legmélyebb, és harmadik leghosszabb nemkarsztos barlangja. Ugyanakkor az ember öregszik is. Már nem feltétlen a barlangot kutatás az első, hanem a barlangban kutatás. Sok olyan természeti jelenség van, amelyeket még nem ismerünk kellően a barlangokkal kapcsolatban. Mérni kell, számolni és elemezni, és végül megérteni; jé, ez ilyen egyszerű? És ilyen törékeny az egyensúly? Én jelenleg a hazai nemkarsztos barlangok topológiai és morfometriai elemzésével foglalkozom. Miért? Hogy megértsük, hogyan keletkeztek, milyen erők formálták őket és legfőképpen, hogyan lehet őket megvédeni és egyáltalán milyen veszélyforrásokkal kell szembenézniük? A barlang – generációk értéke. - Arra a területre, amit kutatsz, „betört-e” olyan technológia, amely forradalmasíthatja azt?
Igen. Minden barlang kutatásának alapja a jó térkép és a 3D-modell. Ebben ma a kézi LIDAR-os technológia verhetetlen. Ugyanakkor az MI is teret kap, hiszen nagy adatsorok elemzésében segít. Az ember még nem megkerülhető, de mennyivel másabb, mint 10 éve! - A kutatásod eredményei milyen szinten lehetnek befolyással? Érezhető-e a város vagy a lakosság vagy a régió vagy a nemzet szintjén?
Határozottan igen. A barlangok mindig is érdekelték az embereket, és szerves részét képezik egy tájnak, értékeinek. Bármely eredmény előre viszi a földtan, hidrológia, klimatológia, régészet, geológia, helytörténet, természetvédelem és a turizmus ügyét. Egy barlang kutatása során természetesen elsősorban barlangkutatók vannak jelen, de mellette (mert bizony sok engedély kell) erdészek, vadászok, az illetékes Nemzeti Park szakemberei, a helyi önkormányzat képviselői, régészek, paleontológusok és lelkes civilek. Az eredmények mindenki számára fontosak, mert megbecsülik a „saját” tájegyegységük értékeit. Amit talán nem is tudtak, de kell valaki, valakik, akik rámutatnak. Természetesen a kutatási eredmények is fontosak, hiszen olyan törékeny ma a természet egyensúlya. A barlang egy rendkívül jó indikátor. Csupa olyan élőlény otthona, amelyeknek csekély a tűrőképessége. Figyelmeztet mindarra, amelyet a jövő szempontjából el akarunk kerülni. - Szakmai érdekesség a kutatási területed trendjeire vonatkozóan.
A víz! Talán soha nem kapott ekkora hangsúlyt a hidrogeológia, mint ma. Mindig is fontos volt, de ismerve az időjárás változását, egyre nagyobb hangsúlyt kap a föld alatti vízrendszerek működésének megismerése és feltérképezése. A víz a jövő!
Dr. Tarsoly Péter publikációs jegyzéke: https://m2.mtmt.hu/api/publication?cond=authors;in;10024456&labelLang=hun
