Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szakmai kapcsolata már a 90-es években elkezdődött. Az akkor még Sopronhoz tartozó Földmérési és Földrendezői Kar főigazgatójának, Dr. Joó Istvánnak komoly szerepe volt ebben. Már a rendszerváltás előtti években személyes kapcsolatot tartott Márton Gyárfás professzorral és támogatta az erdélyi földmérőket, szakmai könyveket „juttatott” el hozzájuk, majd – amikor erre már hivatalosan is lehetőség nyílt – támogatta több erdélyi szakember doktori képzését. A két szakmai szervezet kapcsolata 2000-ben vált szorosabbá, amikor első alkalommal szervezték meg a magyarországi és erdélyi földmérők hivatalos találkozóját, aminek helyszíne Nagyvárad volt. Így az idei évben május 23 – 26 között a Marosvásárhelyen megtartott XX. Földmérő Találkozó jubileumi esemény volt.
Az Alba Regia Műszaki Kart két oktató, Dr. Földváry Lóránt tudományos dékánhelyettes és Balázsik Valéria mestertanár, valamint két hallgató, Fekete Nándor és Sulyok Ádám képviselték két előadással. (A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben; Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS vevőjével: első eredmények). Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármesterének tanácsosa szintén foglalkozik hőlégballonokon végzett mérésekkel, így – hallgatóink előadásának címét látva – köszöntőjében előre kiemelte azt. A köszöntőket követő kávészünetben megkereste az érintetteket (Földváry Lóránt konzulenst és a TDK dolgozatot készítő hallgatókat) felajánlva a jövőbeni együttműködést, közös kutatást. A jól sikerült előadást mutatja az is, hogy a két hallgató meghívást kapott a júniusi békéscsabai vándorgyűlésre, hogy bemutassák kutatásuk első eredményeit a hazai szakmai közönségnek.
A szervezők „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás” címet adták meg a konferencia idei mottójaként. Az anyaországi és erdélyi magyar földmérők által tartott előadások sokszínűek voltak, átfogták a geodézia, térképészet, fotogrammetria és térinformatika tudományterületeit. Érdekes volt hallgatni, hogyan dolgoznak, és hogyan látják a szakma helyzetét erdélyi kollégáink egy másik ország, más szakmai szabályozása mellett.
Vendéglátóink, az EMT Földmérő Szakosztálya, a korábbi évekhez hasonló módon nagy odafigyeléssel szervezték meg mind a konferenciát, mind pedig a közös kirándulást. A harmadik napon ezúttal is olyan – a konferenciahelyszínhez közeli – helyekre kalauzoltak el bennünket, melyek a közös magyar múltban kiemelkedő történelmi, vagy kulturális jelentőséggel bírnak. Így került a választás idén a marosvécsi Kemény-kastélyra, mely hosszú időn keresztül az erdélyi magyarság kulturális központjaként próbálta megőrizni a határon kívül rekedt szellemi értékeket. (Itt született meg az Erdélyi Helikon gondolata 1926-ban, és a kastély rendszeres vendégei voltak többek között Jékely Zoltán, Tamási Áron, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kós Károly és még sokan a jeles irodalmárok közül) A kastély utolsó tulajdonosa báró Kemény János volt, majd a kastélyt és az ugyancsak államosított erdőterületek egy kis töredékét több mint két évtizedes pereskedés után, 2014-ben kapták vissza a leszármazottak. Azóta nem kis erőfeszítések árán próbálják felújítani, megőrizni az utókornak. Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza vezette körbe a társaságot, közben sok érdekes történetet idézett fel az egykor pezsgő életű kastély múltjából.
A kirándulás másik jelentős állomása Erdőszentgyörgy volt, ahol a Rhédey-kastélyt és Rhédey Claudiának, a Windsor-ház egyik ősanyjának nyughelyéül szolgáló református templomot kerestük fel. Az európai uniós támogatással felújított kastély szeptemberi ünnepélyes átadására várják az anyaország állami képviselője mellett Károly herceget is, akinek egyik szépanyja magyarként ezen az erdélyi településen látta meg a napvilágot.
Kellemes emlékekkel tértünk haza azzal a gondolattal, hogy érezhetően mindkét szakmai szervezet számára fontos a kapcsolattartás. Ezt tovább erősíthetjük a jövőben egymás hallgatóinak ösztöndíjas cserediákként történő fogadásával, és amennyiben lehetőségünk van, egymás konferenciáin való aktív részvétellel.
fotó: Hodobay-Böröcz András
