Szerző: m4rci

2020. január 15-re, az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Bosnyák téri székházába, fórumra hívták azokat a közintézményeket, akik a pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásában valamilyen módon érintettek. A FÖMI jogutódlással történő megszűnését követően annak egyes osztályai – így a Fotogrammetriai Osztály is – a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközponthoz kerültek, ott folytatják korábbi tevékenységüket, melyek újabbakkal egészülnek ki. Nem véletlen a szakmai közönség összehívása, hiszen a szervezeti változással itt összpontosulnak az épített környezethez kapcsolódó térinformatikai adatbázisok és erőforrások, melyek újabb feladatokat generálnak.

A fórum célja volt az UAV-val foglalkozók tapasztalatainak megosztása, gondolatébresztés, mely a szervezeti átalakulást követően is hozzájárul a széles szakmai összefogáshoz és együttműködéshez. A mintegy 70-80 résztvevőt Dr. Sík András, a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások igazgatója köszöntötte, majd Balla Csilla, a Fotogrammetriai Osztály osztályvezetője üdvözölte a hallgatóságot, és innen a fórum moderátori szerepét is ellátta.

Az MH Geoinformációs Szolgálata, a Légtér.hu Kft., a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és az MTA-TAKI munkatársai mellett megjelentek az UAV technológiát oktató egyetemek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Soproni Egyetem és az Óbudai Egyetem oktatói is. Az Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézete részéről (Dr. Tóth Zoltán társszerzőségével) Balázsik Valéria számolt be az intézetben az UAV alkalmazások pontossági kérdéseire irányuló, több éve folyó kutatásaik eredményeiről, illetve ismertette egy erre a célra tervezett újabb tesztpálya kialakításának terveit, előkészületeit. A fórumon elhangzott előadások a jogszabályi környezet, a légi távérzékelési engedélyezési eljárás ügyrendje, az eseti légtérengedélyek, az európai uniós szabályozások és biztonságtechnika témaköröket érintették. A felsőoktatási intézmények képviseletében megjelent kollégák a nyílt forráskódú fotogrammetriai szoftverek használhatóságáról, képességeiről, esettanulmányokról, pontossági vizsgálatok eredményeiről, azok erdészeti alkalmazhatóságáról, illetve hiperspektrális felvételezések tapasztalatairól számoltak be a jelenlévőknek.

Az UAV technológiákon keresztül a fotogrammetria mára már mindenki számára elérhetővé vált, így fontos, hogy a geodézia és térképészet különböző pontosságot megkövetelő alkalmazásai megfelelő minőségbiztosítás mellett valósuljanak meg, ami mindannyiunk érdeke. Ezt a nézetünket képviseltük ezen a fórumon, és ezt valljuk a továbbiakban is. Köszönjük a lehetőséget, a szervezést és lebonyolítást a Lechner Tudásközpontnak, Balla Csillának és kollégáinak!

A fórum előadásai a  http://rendezveny.lechnerkozpont.hu/node/28 linken elérhetőek.

2020. január 15-re, az egykori Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI) Bosnyák téri székházába, fórumra hívták azokat a közintézményeket, akik a pilóta nélküli repülőeszközök alkalmazásában valamilyen módon érintettek. A FÖMI jogutódlással történő megszűnését követően annak egyes osztályai – így a Fotogrammetriai Osztály is – a Miniszterelnökség háttérintézményeként működő Lechner Tudásközponthoz kerültek, ott folytatják korábbi tevékenységüket, melyek újabbakkal egészülnek ki. Nem véletlen a szakmai közönség összehívása, hiszen a szervezeti változással itt összpontosulnak az épített környezethez kapcsolódó térinformatikai adatbázisok és erőforrások, melyek újabb feladatokat generálnak.

A fórum célja volt az UAV-val foglalkozók tapasztalatainak megosztása, gondolatébresztés, mely a szervezeti átalakulást követően is hozzájárul a széles szakmai összefogáshoz és együttműködéshez. A mintegy 70-80 résztvevőt Dr. Sík András, a Tudásközpont Térbeli Szolgáltatások igazgatója köszöntötte, majd Balla Csilla, a Fotogrammetriai Osztály osztályvezetője üdvözölte a hallgatóságot, és innen a fórum moderátori szerepét is ellátta.

Az MH Geoinformációs Szolgálata, a Légtér.hu Kft., a HM Zrínyi Nonprofit Kft. és az MTA-TAKI munkatársai mellett megjelentek az UAV technológiát oktató egyetemek közül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Soproni Egyetem és az Óbudai Egyetem oktatói is. Az Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézete részéről (Dr. Tóth Zoltán társszerzőségével) Balázsik Valéria számolt be az intézetben az UAV alkalmazások pontossági kérdéseire irányuló, több éve folyó kutatásaik eredményeiről, illetve ismertette egy erre a célra tervezett újabb tesztpálya kialakításának terveit, előkészületeit. A fórumon elhangzott előadások a jogszabályi környezet, a légi távérzékelési engedélyezési eljárás ügyrendje, az eseti légtérengedélyek, az európai uniós szabályozások és biztonságtechnika témaköröket érintették. A felsőoktatási intézmények képviseletében megjelent kollégák a nyílt forráskódú fotogrammetriai szoftverek használhatóságáról, képességeiről, esettanulmányokról, pontossági vizsgálatok eredményeiről, azok erdészeti alkalmazhatóságáról, illetve hiperspektrális felvételezések tapasztalatairól számoltak be a jelenlévőknek.

Az UAV technológiákon keresztül a fotogrammetria mára már mindenki számára elérhetővé vált, így fontos, hogy a geodézia és térképészet különböző pontosságot megkövetelő alkalmazásai megfelelő minőségbiztosítás mellett valósuljanak meg, ami mindannyiunk érdeke. Ezt a nézetünket képviseltük ezen a fórumon, és ezt valljuk a továbbiakban is. Köszönjük a lehetőséget, a szervezést és lebonyolítást a Lechner Tudásközpontnak, Balla Csillának és kollégáinak!

A fórum előadásai a  http://rendezveny.lechnerkozpont.hu/node/28 linken elérhetőek.

Manapság a termelőket szinte frusztrálja, ha még nem gazdálkodnak precíziósan, mert mindenhonnan azt hallják, hogy aki ad magára, az így tesz. Előfordul, hogy a folyamatos kényszer hatására bele is vágnak – majd azzal kénytelenek szembesülni, hogy nincsenek hozzá adataik. Számukra jó hír, hogy bár a technológia sokat fejlődött az utóbbi években, még korántsem működik magától, sőt, a gazdálkodók ismeretei nélkül talán sosem lesz tökéletes. Ma még az is előfordulhat, hogy aki hagyományos módon gazdálkodik, az kisebb veszteséget szenved el, mint ha kevés vagy pontatlan adatok alapján próbálna „precíziósan” gazdálkodni.

A precíziós növénytermesztésről, illetve annak egyes elemeiről tartott rendezvénysorozatot 2019 évvégén az Axiál Kft, amelyben szakelőadások mellett a vállalat által kínált Vantage technológiai megoldásokat is bemutatták (Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető és Okvátovityi István térinformatikus fejlesztő). Csornai Gábor COSIMA Kft. ügyvezető a műholdas hozamtérképezés egyedülálló távérzékelési megoldásáról tartott előadást. A távérzékelés mezőgazdasági alkalmazás lehetőségeit, valamint az oktatás szerepét a precíziós technológia bevezetésében Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata mutatta be. Sikeres előadások után interjúk készítésre került sor, melyek médiákban hangzottak el, valamint az agroinform.hu lapján is jelentek meg.  

A precíziós gazdálkodásban a kezelési egységek meghatározása a táblán belüli variabilitás-térképezésen alapszik. Forrás: AXIÁL Kft.

A távérzékelési technológiák használata egyre nagyobb teret nyer az agráriumban.

Interjú Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzatával, arról, hogyan látja a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét, milyen üzemmérettől tartja kifizetődőnek a precíziós technológiák alkalmazását, hogyan fejleszthető a gazdálkodók tudása az adatok értelmezése, használata szempontjából.

Hogyan látja a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét? Mennyire elterjedt ezen gazdálkodási mód vagy egyes résztechnológiáinak alkalmazása a gazdák körében?

A precíziós technológiát alkalmazó gazdaságok száma világszerte növekszik, hazánkban is ez a tendencia látható. Annak ellenére, hogy emelkedik a modern technológiát és digitális eszközöket használó gazdálkodók száma, nem beszélhetünk még a technológia széles körű alkalmazásáról. A gazdálkodási technológia teljes körű átalakítása inkább nagy gazdaságokra jellemző. A résztechnológiák, mint pl. szenzorokkal felszerelt erő- és munkagépek bevezetése, a mezőgazdaság teljes vertikumában előfordul, ami jó alapot jelenthet a precíziós gazdálkodás terjedéséhez.

Az új technológia iránti érdeklődés a szemléletváltásra utal, azonban a legtöbb esetben a gazdák óvatosak, és inkább a régi, bevált megoldásokat választják a számukra bizonytalannak tűnő új helyett.

A technológia széles körű bevezetéséhez, alkalmazásához szükséges, megfelelő tudományos háttér még nincs kellően megalapozva. A precíziós megoldások bevezetését elősegítő tevékenységek fontos elemei az oktatás, a műhely jellegű rendezvények szervezése és a technológia népszerűsítése lehetnek.

A gazdák saját bőrükön tapasztalják, hogy nem elég csak a technológiát megvenni, annak működtetéséhez, eredményes használatához a szaktudás elengedhetetlenül szükséges. Ennek hiánya ugyanis komoly gátat jelent a technológia terjedésében.

Teljes interjú elérhető a következő linken:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/mi-mindent-varhat-a-mezogazdasag-a-drontechnologiatol-41942-001

Forrás:  AXIAL Kft. 

Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

Manapság a termelőket szinte frusztrálja, ha még nem gazdálkodnak precíziósan, mert mindenhonnan azt hallják, hogy aki ad magára, az így tesz. Előfordul, hogy a folyamatos kényszer hatására bele is vágnak – majd azzal kénytelenek szembesülni, hogy nincsenek hozzá adataik. Számukra jó hír, hogy bár a technológia sokat fejlődött az utóbbi években, még korántsem működik magától, sőt, a gazdálkodók ismeretei nélkül talán sosem lesz tökéletes. Ma még az is előfordulhat, hogy aki hagyományos módon gazdálkodik, az kisebb veszteséget szenved el, mint ha kevés vagy pontatlan adatok alapján próbálna „precíziósan” gazdálkodni.

A precíziós növénytermesztésről, illetve annak egyes elemeiről tartott rendezvénysorozatot 2019 évvégén az Axiál Kft, amelyben szakelőadások mellett a vállalat által kínált Vantage technológiai megoldásokat is bemutatták (Dr. Mesterházi Péter Ákos precíziós gazdálkodási csoportvezető és Okvátovityi István térinformatikus fejlesztő). Csornai Gábor COSIMA Kft. ügyvezető a műholdas hozamtérképezés egyedülálló távérzékelési megoldásáról tartott előadást. A távérzékelés mezőgazdasági alkalmazás lehetőségeit, valamint az oktatás szerepét a precíziós technológia bevezetésében Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata mutatta be. Sikeres előadások után interjúk készítésre került sor, melyek médiákban hangzottak el, valamint az agroinform.hu lapján is jelentek meg.  

A precíziós gazdálkodásban a kezelési egységek meghatározása a táblán belüli variabilitás-térképezésen alapszik. Forrás: AXIÁL Kft.

A távérzékelési technológiák használata egyre nagyobb teret nyer az agráriumban.

Interjú Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzatával, arról, hogyan látja a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét, milyen üzemmérettől tartja kifizetődőnek a precíziós technológiák alkalmazását, hogyan fejleszthető a gazdálkodók tudása az adatok értelmezése, használata szempontjából.

Hogyan látja a precíziós gazdálkodás hazai helyzetét? Mennyire elterjedt ezen gazdálkodási mód vagy egyes résztechnológiáinak alkalmazása a gazdák körében?

A precíziós technológiát alkalmazó gazdaságok száma világszerte növekszik, hazánkban is ez a tendencia látható. Annak ellenére, hogy emelkedik a modern technológiát és digitális eszközöket használó gazdálkodók száma, nem beszélhetünk még a technológia széles körű alkalmazásáról. A gazdálkodási technológia teljes körű átalakítása inkább nagy gazdaságokra jellemző. A résztechnológiák, mint pl. szenzorokkal felszerelt erő- és munkagépek bevezetése, a mezőgazdaság teljes vertikumában előfordul, ami jó alapot jelenthet a precíziós gazdálkodás terjedéséhez.

Az új technológia iránti érdeklődés a szemléletváltásra utal, azonban a legtöbb esetben a gazdák óvatosak, és inkább a régi, bevált megoldásokat választják a számukra bizonytalannak tűnő új helyett.

A technológia széles körű bevezetéséhez, alkalmazásához szükséges, megfelelő tudományos háttér még nincs kellően megalapozva. A precíziós megoldások bevezetését elősegítő tevékenységek fontos elemei az oktatás, a műhely jellegű rendezvények szervezése és a technológia népszerűsítése lehetnek.

A gazdák saját bőrükön tapasztalják, hogy nem elég csak a technológiát megvenni, annak működtetéséhez, eredményes használatához a szaktudás elengedhetetlenül szükséges. Ennek hiánya ugyanis komoly gátat jelent a technológia terjedésében.

Teljes interjú elérhető a következő linken:
https://www.agroinform.hu/gazdasag/mi-mindent-varhat-a-mezogazdasag-a-drontechnologiatol-41942-001

Forrás:  AXIAL Kft. 

Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

• Felhívás 1.sz melléklete (xlsx)
• SH kimenő felhívás 2020/2021 (pdf)