Szerző: m4rci

Pedagógusnap alkalmából 2019. június 7-én Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. Beszédében áttekintést nyújtott az alapításának 140 éves jubileumát ünneplő intézmény múltjáról. Kiemelte: „Intézményünk 140 éves története során a középpontban mindig is az oktatás, a pedagógiai munka állt, ez alapozta meg az itt végzett hallgatók szakmai felkészültségét, szakmaszeretetét és ez biztosította jogelődeink és intézményünk máig is betöltött szerepét a műszaki életben.”

Pedagógusnap alkalmából oktatóink közül kitüntető címben részesültek:

Az Óbudai Egyetem Szenátusa Címzetes egyetemi tanári kitüntető címet adományozott

1. BUSICS GYÖRGY úrnak, az Alba Regia Műszaki Kar egyetemi docens részére sikeres szakmai életútja, emberi magatartása, a székesfehérvári felsőoktatás fejlesztésében játszott szerepe, a szakterület fejlesztése, a képzett szakember utánpótlás fáradhatatlan nevelése, az Alba Regia Kar hírnevének öregbítése terén végzett munkája elismeréseként.

Az Óbudai Egyetem Egyetemi magántanár kitüntető címet adományozott

1. HUDOBA GYÖRGY úrnak, az Alba Regia Műszaki Kar nyugállományú oktatója részére a székesfehérvári felsőoktatás fejlesztése, a műszaki utánpótlás, a Kar hírnevének öregbítése érdekében végzett munkája, valamint az általános és középiskolai diákok műszaki pálya felé történő orientációs tevékenysége elismeréséül.

Valamint Rektori Hallgatói Dicséretet kapott

TAKÁCS LOLITA hallgató, az Alba Regia Műszaki Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

Az Óbudai Egyetem törzsgárda tagja 30 éves közalkalmazotti jogviszonnyal

1. GYÖRÖK GYÖRGY egyetemi docens, az Alba Regia Műszaki Kar dékánja.

EGYETEMI KITÜNTETÉSEKBEN, KITÜNTETŐ CÍMEKBEN részesülőknek gratulálunk!

Pedagógusnap alkalmából 2019. június 7-én Prof. Dr. Réger Mihály, az Óbudai Egyetem rektora köszöntötte a résztvevőket. Beszédében áttekintést nyújtott az alapításának 140 éves jubileumát ünneplő intézmény múltjáról. Kiemelte: „Intézményünk 140 éves története során a középpontban mindig is az oktatás, a pedagógiai munka állt, ez alapozta meg az itt végzett hallgatók szakmai felkészültségét, szakmaszeretetét és ez biztosította jogelődeink és intézményünk máig is betöltött szerepét a műszaki életben.”

Pedagógusnap alkalmából oktatóink közül kitüntető címben részesültek:

Az Óbudai Egyetem Szenátusa Címzetes egyetemi tanári kitüntető címet adományozott

1. BUSICS GYÖRGY úrnak, az Alba Regia Műszaki Kar egyetemi docens részére sikeres szakmai életútja, emberi magatartása, a székesfehérvári felsőoktatás fejlesztésében játszott szerepe, a szakterület fejlesztése, a képzett szakember utánpótlás fáradhatatlan nevelése, az Alba Regia Kar hírnevének öregbítése terén végzett munkája elismeréseként.

Az Óbudai Egyetem Egyetemi magántanár kitüntető címet adományozott

1. HUDOBA GYÖRGY úrnak, az Alba Regia Műszaki Kar nyugállományú oktatója részére a székesfehérvári felsőoktatás fejlesztése, a műszaki utánpótlás, a Kar hírnevének öregbítése érdekében végzett munkája, valamint az általános és középiskolai diákok műszaki pálya felé történő orientációs tevékenysége elismeréséül.

Valamint Rektori Hallgatói Dicséretet kapott

TAKÁCS LOLITA hallgató, az Alba Regia Műszaki Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke.

Az Óbudai Egyetem törzsgárda tagja 30 éves közalkalmazotti jogviszonnyal

1. GYÖRÖK GYÖRGY egyetemi docens, az Alba Regia Műszaki Kar dékánja.

EGYETEMI KITÜNTETÉSEKBEN, KITÜNTETŐ CÍMEKBEN részesülőknek gratulálunk!

Ezúton gratulálunk Dr. Seebaeur Márta oktatási dékánhelyettesnek a kiemelkedő munkája elismeréseként kapott Székesfehérvár Oktatásáért díjhoz!
További munkájához jó egészséget és sok sikert kívánunk!

„Székesfehérvár Oktatásáért” díj adományozható annak a természetes személynek, aki Székesfehérvár oktatásában tartós, kiemelkedő szakmai munkát végzett, így tevékenységével a városban nevelt, oktatott gyermekek, tanulók, vagy hallgatók javát szolgálta.”

forrás: www.szekesfehervar.hu
fotó: Simon Erika

Innováció és Tehetség napunkat 2019. június 5. napján 9 órától tartjuk a Mérnöki Intézet K épületében.
Szeretettel várjuk az érdeklődő kollégákat, diákokat!

Ezúton gratulálunk Dr. Seebaeur Márta oktatási dékánhelyettesnek a kiemelkedő munkája elismeréseként kapott Székesfehérvár Oktatásáért díjhoz!
További munkájához jó egészséget és sok sikert kívánunk!

„Székesfehérvár Oktatásáért” díj adományozható annak a természetes személynek, aki Székesfehérvár oktatásában tartós, kiemelkedő szakmai munkát végzett, így tevékenységével a városban nevelt, oktatott gyermekek, tanulók, vagy hallgatók javát szolgálta.”

forrás: www.szekesfehervar.hu
fotó: Simon Erika

Innováció és Tehetség napunkat 2019. június 5. napján 9 órától tartjuk a Mérnöki Intézet K épületében.
Szeretettel várjuk az érdeklődő kollégákat, diákokat!

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szakmai kapcsolata már a 90-es években elkezdődött. Az akkor még Sopronhoz tartozó Földmérési és Földrendezői Kar főigazgatójának, Dr. Joó Istvánnak komoly szerepe volt ebben. Már a rendszerváltás előtti években személyes kapcsolatot tartott Márton Gyárfás professzorral és támogatta az erdélyi földmérőket, szakmai könyveket „juttatott” el hozzájuk, majd – amikor erre már hivatalosan is lehetőség nyílt – támogatta több erdélyi szakember doktori képzését. A két szakmai szervezet kapcsolata 2000-ben vált szorosabbá, amikor első alkalommal szervezték meg a magyarországi és erdélyi földmérők hivatalos találkozóját, aminek helyszíne Nagyvárad volt. Így az idei évben május 23 – 26 között a Marosvásárhelyen megtartott XX. Földmérő Találkozó jubileumi esemény volt.

Az Alba Regia Műszaki Kart két oktató, Dr. Földváry Lóránt tudományos dékánhelyettes és Balázsik Valéria mestertanár, valamint két hallgató, Fekete Nándor és Sulyok Ádám képviselték két előadással. (A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben; Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS vevőjével: első eredmények). Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármesterének tanácsosa szintén foglalkozik hőlégballonokon végzett mérésekkel, így – hallgatóink előadásának címét látva – köszöntőjében előre kiemelte azt. A köszöntőket követő kávészünetben megkereste az érintetteket (Földváry Lóránt konzulenst és a TDK dolgozatot készítő hallgatókat) felajánlva a jövőbeni együttműködést, közös kutatást. A jól sikerült előadást mutatja az is, hogy a két hallgató meghívást kapott a júniusi békéscsabai vándorgyűlésre, hogy bemutassák kutatásuk első eredményeit a hazai szakmai közönségnek.

A szervezők „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás” címet adták meg a konferencia idei mottójaként. Az anyaországi és erdélyi magyar földmérők által tartott előadások sokszínűek voltak, átfogták a geodézia, térképészet, fotogrammetria és térinformatika tudományterületeit. Érdekes volt hallgatni, hogyan dolgoznak, és hogyan látják a szakma helyzetét erdélyi kollégáink egy másik ország, más szakmai szabályozása mellett.

Vendéglátóink, az EMT Földmérő Szakosztálya, a korábbi évekhez hasonló módon nagy odafigyeléssel szervezték meg mind a konferenciát, mind pedig a közös kirándulást. A harmadik napon ezúttal is olyan – a konferenciahelyszínhez közeli – helyekre kalauzoltak el bennünket, melyek a közös magyar múltban kiemelkedő történelmi, vagy kulturális jelentőséggel bírnak. Így került a választás idén a marosvécsi Kemény-kastélyra, mely hosszú időn keresztül az erdélyi magyarság kulturális központjaként próbálta megőrizni a határon kívül rekedt szellemi értékeket. (Itt született meg az Erdélyi Helikon gondolata 1926-ban, és a kastély rendszeres vendégei voltak többek között Jékely Zoltán, Tamási Áron, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kós Károly és még sokan a jeles irodalmárok közül) A kastély utolsó tulajdonosa báró Kemény János volt, majd a kastélyt és az ugyancsak államosított erdőterületek egy kis töredékét több mint két évtizedes pereskedés után, 2014-ben kapták vissza a leszármazottak. Azóta nem kis erőfeszítések árán próbálják felújítani, megőrizni az utókornak. Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza vezette körbe a társaságot, közben sok érdekes történetet idézett fel az egykor pezsgő életű kastély múltjából.

A kirándulás másik jelentős állomása Erdőszentgyörgy volt, ahol a Rhédey-kastélyt és Rhédey Claudiának, a Windsor-ház egyik ősanyjának nyughelyéül szolgáló református templomot kerestük fel. Az európai uniós támogatással felújított kastély szeptemberi ünnepélyes átadására várják az anyaország állami képviselője mellett Károly herceget is, akinek egyik szépanyja magyarként ezen az erdélyi településen látta meg a napvilágot.

Kellemes emlékekkel tértünk haza azzal a gondolattal, hogy érezhetően mindkét szakmai szervezet számára fontos a kapcsolattartás. Ezt tovább erősíthetjük a jövőben egymás hallgatóinak ösztöndíjas cserediákként történő fogadásával, és amennyiben lehetőségünk van, egymás konferenciáin való aktív részvétellel.

fotó: Hodobay-Böröcz András

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) és a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság (MFTTT) szakmai kapcsolata már a 90-es években elkezdődött. Az akkor még Sopronhoz tartozó Földmérési és Földrendezői Kar főigazgatójának, Dr. Joó Istvánnak komoly szerepe volt ebben. Már a rendszerváltás előtti években személyes kapcsolatot tartott Márton Gyárfás professzorral és támogatta az erdélyi földmérőket, szakmai könyveket „juttatott” el hozzájuk, majd – amikor erre már hivatalosan is lehetőség nyílt – támogatta több erdélyi szakember doktori képzését. A két szakmai szervezet kapcsolata 2000-ben vált szorosabbá, amikor első alkalommal szervezték meg a magyarországi és erdélyi földmérők hivatalos találkozóját, aminek helyszíne Nagyvárad volt. Így az idei évben május 23 – 26 között a Marosvásárhelyen megtartott XX. Földmérő Találkozó jubileumi esemény volt.

Az Alba Regia Műszaki Kart két oktató, Dr. Földváry Lóránt tudományos dékánhelyettes és Balázsik Valéria mestertanár, valamint két hallgató, Fekete Nándor és Sulyok Ádám képviselték két előadással. (A műholdas gravimetria helyzete az Eötvös jubileumi évben; Hőlégballonok repülési útvonalának meghatározása mobiltelefonok GPS vevőjével: első eredmények). Dr. Csegzi Sándor, Marosvásárhely polgármesterének tanácsosa szintén foglalkozik hőlégballonokon végzett mérésekkel, így – hallgatóink előadásának címét látva – köszöntőjében előre kiemelte azt. A köszöntőket követő kávészünetben megkereste az érintetteket (Földváry Lóránt konzulenst és a TDK dolgozatot készítő hallgatókat) felajánlva a jövőbeni együttműködést, közös kutatást. A jól sikerült előadást mutatja az is, hogy a két hallgató meghívást kapott a júniusi békéscsabai vándorgyűlésre, hogy bemutassák kutatásuk első eredményeit a hazai szakmai közönségnek.

A szervezők „Az aktuális földmérési feladatok optimális megoldása: megvalósítandó cél és elérhető sikerforrás” címet adták meg a konferencia idei mottójaként. Az anyaországi és erdélyi magyar földmérők által tartott előadások sokszínűek voltak, átfogták a geodézia, térképészet, fotogrammetria és térinformatika tudományterületeit. Érdekes volt hallgatni, hogyan dolgoznak, és hogyan látják a szakma helyzetét erdélyi kollégáink egy másik ország, más szakmai szabályozása mellett.

Vendéglátóink, az EMT Földmérő Szakosztálya, a korábbi évekhez hasonló módon nagy odafigyeléssel szervezték meg mind a konferenciát, mind pedig a közös kirándulást. A harmadik napon ezúttal is olyan – a konferenciahelyszínhez közeli – helyekre kalauzoltak el bennünket, melyek a közös magyar múltban kiemelkedő történelmi, vagy kulturális jelentőséggel bírnak. Így került a választás idén a marosvécsi Kemény-kastélyra, mely hosszú időn keresztül az erdélyi magyarság kulturális központjaként próbálta megőrizni a határon kívül rekedt szellemi értékeket. (Itt született meg az Erdélyi Helikon gondolata 1926-ban, és a kastély rendszeres vendégei voltak többek között Jékely Zoltán, Tamási Áron, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Kós Károly és még sokan a jeles irodalmárok közül) A kastély utolsó tulajdonosa báró Kemény János volt, majd a kastélyt és az ugyancsak államosított erdőterületek egy kis töredékét több mint két évtizedes pereskedés után, 2014-ben kapták vissza a leszármazottak. Azóta nem kis erőfeszítések árán próbálják felújítani, megőrizni az utókornak. Kemény János unokája, Nagy Kemény Géza vezette körbe a társaságot, közben sok érdekes történetet idézett fel az egykor pezsgő életű kastély múltjából.

A kirándulás másik jelentős állomása Erdőszentgyörgy volt, ahol a Rhédey-kastélyt és Rhédey Claudiának, a Windsor-ház egyik ősanyjának nyughelyéül szolgáló református templomot kerestük fel. Az európai uniós támogatással felújított kastély szeptemberi ünnepélyes átadására várják az anyaország állami képviselője mellett Károly herceget is, akinek egyik szépanyja magyarként ezen az erdélyi településen látta meg a napvilágot.

Kellemes emlékekkel tértünk haza azzal a gondolattal, hogy érezhetően mindkét szakmai szervezet számára fontos a kapcsolattartás. Ezt tovább erősíthetjük a jövőben egymás hallgatóinak ösztöndíjas cserediákként történő fogadásával, és amennyiben lehetőségünk van, egymás konferenciáin való aktív részvétellel.

fotó: Hodobay-Böröcz András

„ A fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatot” a K&H Bank 2019-ben immár ötödik alkalommal írta ki. Az elmúlt öt évben összesen 16 felsőoktatási intézmény 265 tehetséges diákja nyújtotta be színvonalas szakmai pályamunkáját a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázatra, akik közül 37-en kaptak összesen 5,6 millió forint anyagi és szakmai támogatást tanulmányuk és kutatómunkájuk folytatásához. Az idei évben pályázni az ország 16 felsőoktatási intézménynek 44 karáról lehetett, és összesen 58 munka érkezett be. A pályamunkákat az ágazat legkiválóbb szakembereiből álló zsűri két fordulóban értékelte, és összesen 8-at részesített díjazásban.

Czompó Balázs, az Óbudai Egyetem – Alba Regia Műszaki Kar elsőéves gépészmérnök hallgatóját alapképzés kategóriájában díjazták a „Milyen megoldási javaslatokat lát az élelmiszerpazarlás megállítására?” című pályamunkájáért. Külön öröm számunkra, hogy munkáját nagyrészt agráregyetemekre járó hallgatók által készített munkák közül választották ki. A pályázat egyik célja olyan hallgatók díjazása, akik széles körű ismereteiknek – műszaki és agrárismeretek egyaránt – köszönhetően a jövőben sikerrel oldhatják meg a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos kérdéseket.

„A hazai mezőgazdaság a kiváló természeti adottságok ellenére lemaradóban van a régióban. Jól érzékelteti ezt, hogy míg Hollandiában például átlagosan 14 ezer euró értéket termelnek meg egy hektáron – sokkal gyengébb minőségű földön –, addig a magyar gazdák 1980 euró értéket állítanak elő, ami az uniós átlagnak is mindössze 40%-a. Az utolsó pillanatban vagyunk tehát, hogy reagálni tudjunk a kialakult helyzetre. Az ágazat fejlődéséhez és a jelenlegi hatékonyság növeléséhez elengedhetetlen az emberi erőforrás, a technika és a technológia egyidejű korszerűsítése és a mérethatékony, fenntartható gazdaságok kialakítása. Ez utóbbi azért is kulcsfontosságú a megtérülésben, mivel a gazdáknak az önköltségre van ráhatásuk, az eladási árat azonban a piac határozza meg” – hívta fel a figyelmet az ágazat problémáira Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője a K&H a fenntartható agráriumért ösztöndíjpályázat ünnepélyes díjátadóján.

Gratulálunk Czompó Balázsnak az ösztöndíj elnyeréséhez, további szakmai sikereteket kívánunk neki!