„Kérdezd a kutatót” interjúsorozat:
Dr. habil. Arató Balázs egyetemi docens, kutató

- Mivel foglalkozol a kutatásaid során?
Fő kutatási területem a jogi határterületek. Fő célkitűzésem a dogmatikai bizonytalanságok, ellentmondások feltárása, a joggyakorlatelemzés és jogfejlesztő javaslatok kidolgozása.
A polgári jog területén a jogintézmények nem egyértelmű elhatárolása bizonytalanságot szül a jogalkalmazásban, és gyakran éppen ez vezet a jogvitákhoz. Ilyenkor a bíróságra hárul annak felelőssége, hogy dogmatikai szintű iránymutatást adjon a jogkeresőknek. Ehhez igyekszem támogatást nyújtani a kutatócsoportommal azzal, hogy tudományos módszerekkel feltárjuk az ellentmondásokat, a széttartó ítélkezési gyakorlatot, valamint a jogbizonytalanságokat, és jogfejlesztés céljából tanulmányokban összegezzük megállapításainkat, javaslatainkat.
Kutatócsoportom emellett igyekszik a jogkérdéseket komplex, tudományterületeken átívelő módon elemzeni, főként a mesterséges intelligenciával és a digitális technológiával összefüggésben. Ennek keretében vizsgáljuk például a blockchain technológia jogi alkalmazhatóságát (okosszerződések, hatósági nyilvántartások), az automatizált bírósági, hatósági döntéshozatal lehetőségeit és jelenlegi korlátait, továbbá az MI alkalmazhatóságának jogi-etikai kérdéseit a bűnmegelőzésben és a bűnüldözésben.
Jelenleg épp az innovatív technológiák szabályozói tesztkörnyezete került érdeklődésem homlokterébe.
- Arra a területre, amit kutatsz, „betört-e” olyan technológia, amely forradalmasíthatja azt?
A fentiek alapján látható, hogy nagyon is. Az új technológiák valóságos kutatási aranybányát jelentenek a jogtudomány számára is.
3. A kutatásod eredményei milyen szinten lehetnek befolyással? Érezhető-e a város vagy a lakosság vagy a régió vagy a nemzet szintjén?
Mivel a Kúria törekszik az egységes joggyakorlat kialakítására, a jogalkotónak pedig (többek között a technikai változásokra is figyelemmel) időről időre felül kell vizsgálnia a jogi szabályozást, ezért véleményem szerint a kutatócsoportom által feltárt jogi ellentmondások, eltérő ítélkezési gyakorlatok, hiányos, ellentmondásos, vagy épp az uniós előírásokkal ellentétes hazai szabályozás, és az ezekre adott de lege feranda javaslataink hosszú távon alakítólag fognak hatni mind a jogalkotásra, mind a jogalkalmazásra, és így az emberek mindennapi életére is. Bízom benne, hogy munkánkkal megkönnyítjük a jogkövető és jogkereső állampolgárok eligazodását a jogi útvesztőkben.
4. Szakmai érdekesség a kutatási területed trendjeire vonatkozóan.
Az uniós AI Act (mesterséges intelligencia rendelet) előírja, hogy a tagállamok illetékességgel rendelkező hatóságai szabályozói tesztkörnyezetet (regulatory sandbox) hozzanak létre. Ennek kettős célja van. Egyrészről az, hogy az innovatív vállalkozások hatósági tesztkörnyezetben (ne „éles helyzetben”) vizsgálhassák a jogi kockázatokat, másrészről pedig, hogy a szabályozó hatóságok megismerhessék az új technológiák működési elveit. A hatóságok ugyanakkor rendszerint abban érdekeltek, hogy mindig a fennálló szabályok érvényesüljenek, és többnyire elzárkóznak attól, ami feszegeti a jelenlegi kereteket, vagy aminek szabályozása még teljes egészében hiányzik. Az innovációra azonban épp az jellemző, hogy meghaladja a mai tudásunkat, a jelenleg ismert szabályokat, és az igazán jelentős fejlesztés szükségképpen a jelenlegi szabályozói keret újragondolásával, új szabályok alkotásával jár együtt. Ez egy olyan ellentmondás, amely csak a tudomány, mint objektív szereplő hathatós segítségével oldható fel.
Dr. habil Arató Balázs publikációs jegyzéke: https://m2.mtmt.hu/api/author/10048864