Rakétakísérleten Norvégiában

A Fly a Rocket (Repíts rakétát) programot az ESA oktatási részlege (ESA Education) a Norvég Űr-oktatási központtal (NAROM) és a Norvég Űrközponttal (Norsk Romsenter) együtt hirdette meg az űrkutatás iránt érdeklődő egyetemistáknak. Több, mint 500 jelentkezőből választottak ki 20 egyetemistát 20 különböző ESA tagállamból. A program célja az űrkutatás népszerűsítésén túl az volt, hogy a résztvevők első kézből tapasztalják meg egy rakétaindítás előkészítését és végrehajtását. 2016 novemberétől 2017 februárjáig online kurzusokat végeztünk és különböző, komoly erőfeszítést és utánajárást igénylő feladatokat oldottunk meg rakéta-kilövésekkel és műholdak pályaszámításával kapcsolatban.

Maga a program március 26-ától 31-éig tartott a 69°szélességi körtől északra (a sarkkörtől 300km-re északra) fekvő Andøya szigeten az Andøya Űrközpontban. A hét során egyrészt különböző előadásokon vettünk részt, többek közt a rakéták fizikájával, meghajtásával, működésével, továbbá a kilövés előkészületeivel, és gyakorlati végrehajtásával kapcsolatban. Továbbá gyakorlati foglalkozásokon tapasztalhattuk meg a rakéta összeszerelésének, kilövésének, az adatok „begyűjtésének” és azok feldolgozásának rendkívül összetett folyamatát. A 20 résztvevőt előzetes egyeztetés után 5 csoportba osztották be. Jómagam a telemetria csoportba kerültem, melynek feladata egy mobil telemetriai állomás összeszerelése volt, amivel a kilövés során a rakéta által küldött jeleket kellett vennünk, rögzítenünk és dekódolnunk.

Maga a rakéta majd 3 méteres és elvileg 9-10 km-s magasságig jut el. A rakétán egy nyomásérzékelő, egy külső és belső hőmérő, három gyorsulásérzékelő, egy fényérzékelő és egy a mágneses erőteret érzékelő műszer kapott helyet, melyeket szintén a résztvevők készítettek el. Másodmagammal a nyomásérzékelő elkészítésében vettem részt.

A kilövés napján megkezdődött az egyórás visszaszámlálási procedúra. Mindenki elfoglalta a helyét, és lényegében mindent mi, a résztvevők csináltunk, természetesen szakértő felügyelete mellett. Sajnos, az előzetesen felengedett meteorológiai léggömbök erős, 45 m/s-os (~160 km/órás) szélsebességet mutattak 5 és 8 km között, ami kétségessé tette, hogy a rakéta az óceán megfelelő területén landol. (A rakétakilövések esetén egy hónappal előbb be kell jelenteni a szándékot, és ki kell jelölni a területet ahová a rakéta be fog csapódni, hogy véletlenül se tévedjen arra egy hajó vagy repülőgép.) A visszaszámlálást tehát sajnos le kellett állítani 15 percnél. Több órás várakozás és több meteorológiai léggömb felengedése után a biztonságért felelős személy másnapra, a pótnapra halasztotta a rakéta indítását. A szervezők mindent megtettek azért, hogy senki ne csüggedjen és további érdekes előadásokat hallgathattunk meg világegyetemünkről és az űrkutatásról.

A másnapot mindenki nagyon izgatottan várta, hiszen ez volt az utolsó lehetőségünk. Bár délelőtt javulni látszott a helyzet, sajnos, ez nem volt elég és később megint felerősödött a szél. Így kicsit csüggedve, de mégis rendkívüli élményekkel gazdagodva tért haza mindenki. A projektről hazatérve két nappal később kaptuk az információt, hogy a rakétánkat fellövik május 15-én (már ha az időjárás engedi) és elküldik a mért adatokat, hogy feldolgozhassuk.

Szerencsésnek tartom magam, hogy részt vehettem ebben a programban. Sokat segített, hogy nem kellett feltétlenül rakétafizikusnak tanulnia a jelentkezőknek, egyszerűen csak érdeklődést mutatni az űrkutatás iránt.

Szántó Marcell


A jelenlegi oldal frissítve: 2023.10.19.