Válogatott publikációk
Legfontosabb publikációink 2024
[1]B. Szilágyi and R. Lakner, “NLP-enhanced classification of remote employment opportunities,” MAGYAR NYELVŐR, vol. 148, no. 5, pp. 747–760, 2024.
| Az online álláskeresés területén kihívást jelent a nagy mennyiségű információ hatékony szűrése. Az ilyen kihívások megoldásához egyre elengedhetetlenebbé válnak a mesterséges intelligencia eszközei, különösen a természetes nyelvfeldolgozás. A cikk automatizált szöveg osztályozó rendszert mutat be a távmunkalehetőségek azonosításához, az álláshirdetések szövege alapján. A módszer az online állásportálokról származó adatok összegyűjtését és előkészítését követően szabályalapú osztályozást és gépi tanulást alkalmaz a szövegek elemzésére. https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/148514.pdf |
[2]Trenka. Zoltán, V. Seres. Viktória, and Pogatsnik. Monika, “The impact and potential of artificial intelligence in language education,” MAGYAR NYELVŐR, vol. 148, no. Special Issue in English (2024-5), pp. 682–695, 2024.
| Az elmúlt évtizedben az oktatás világa számára elkerülhetetlenné vált, hogy ne használja ki a digitális forradalom előnyeit, és ne integrálja a különböző alkalmazásokat a tanítási és tanulási folyamatba. A kutatás a mesterséges intelligencia alapú alkalmazások lehetőségeit vizsgálta a humán tárgyak oktatásában. A fókuszban a magyar- és idegennyelv-tanárok álltak, akiknek a témával kapcsolatos attitűdjeit és ismereteit egy véletlenszerű, anonim kérdőíves felmérés segítségével mértük fel. A felmérés megerősítette, hogy a tanári közösség körében alacsony a tudatosság, ami részben a digitális bevándorlók magasabb arányának köszönhető. A tanárok azonban nyitottak a mesterséges intelligencia megismerésére, és pozitív előnyöket látnak a használatában. A korábbi feltételezésekkel összhangban az idegennyelv-tanárok magasabb szintű tudatossággal rendelkeznek, és ők a fő felhasználói a mesterséges intelligencia alapú alkalmazásoknak, míg a magyar nyelvtanárok sokkal kevésbé használják azokat. A felmérés kiterjedt a chatbotok használatára is, és az eredmények azt mutatták, hogy a tanárok nagy százaléka felismeri a ChatGPT segítségével megoldott feladatokat. https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/148510.pdf |
[3]Tolner Nikoletta and Pogatsnik Monika, “The large language models in the service of education,” MAGYAR NYELVŐR, vol. 148, no. Special Issue in English (2024-5), pp. 629–649, 2024.
| A mesterséges intelligencia (AI) elnevezés az 1950-es években jelent meg, de az emberiségnek sokkal régebbi vágya volt, hogy bizonyos feladatokat gépekkel végeztessen el. A mesterséges intelligencia áthatja mindennapi életünket, ezért a társadalom minél szélesebb rétegeinek kell elsajátítaniuk a mesterséges intelligenciával kapcsolatos ismereteket. A mesterséges intelligencia megértése és elfogadása kulcsfontosságú a társadalmi fejlődés, az egyenlőség és az innováció szempontjából. Ezen okok miatt alakult meg 2018-ban a Magyar Mesterséges Intelligencia Koalíció, amelynek fő célja, hogy a technológiát közelebb hozza a társadalom minden szereplőjéhez. A koalíció munkájának eredményeként 2020 májusában megjelent Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája, amelyben a kiemelt AI kutatás-fejlesztési irányok egyik fontos szegmense a nyelvtechnológia fejlesztése. Kutatásunk célja, hogy átfogó képet adjon a nagy nyelvi modellek fejlesztéséről és működéséről, a magyar nyelvi modellek területén felmerülő sajátos kihívásokra és lehetőségekre fókuszálva. Emellett bemutatásra kerül, hogy ezek a modellek hogyan használhatók hatékonyan az oktatásban, hogyan segíthetnek a tanulók nyelvtudásának fejlesztésében, tanulmányaik támogatásában, vagy akár intelligens rendszerek létrehozásában a pedagógusok számára. https://nyelvor.mnyknt.hu/wp-content/uploads/148507.pdf |
[4] Á. Wolf, P. Zsoldos, K. Széll, and P. Galambos, “Towards robotic laboratory automation plug & play: Reference architecture model for robot integration,” SLAS TECHNOLOGY, vol. 29, no. 4, 2024.
| A támogató robotikai megoldások átveszik az emberi munkaerő hétköznapi, de alapvető fontosságú feladatait az orvosbiológiai kutatási és fejlesztési laboratóriumokban. A kollaboratív és mobil robotika legújabb technológiái lehetővé teszik a felhasználást az emberközpontú környezetben. Alkalmazásukat azonban akadályozza az általuk bevezetett további komplexitás. Munkánk célja a laboratóriumi robotok integrációs architektúráinak összehangolása. A laboratóriumi munkafolyamatok hierarchikus dekompozíciójával kezdjük, és a tevékenységreprezentációkat az automatizálási vezérlési architektúra rétegeire és komponenseire képezzük le. A keretrendszert részletesen kidolgozzuk a pick-and-place laboratóriumi eszközök szállításának példáján – ez egy kulcsfontosságú támogató lépés, amelyet a terület szakértői körében az első számú érdeklődési területként azonosítottunk. Koncepciójavaslatunk referenciaarchitektúra-modellként szolgál, amelynek legfontosabb alapelveit referenciaimplementációkban alkalmazták, és amelyek összhangban vannak a nemzetközi szabványosítási törekvésekkel. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2472630324000505 |
[5] O. Shvets, B. Smakanov, G. Györök, and L. Kovács, “A Driver Fatigue Recognition System, Based on an Artificial Neural Network,” ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA, vol. 21, no. 8, pp. 211–226, 2024.
| A tanulmány egy módszert javasol a járművezető állapotának nyomon követésére, közben feldolgozza a témával kapcsolatos tanulmányok áttekintését és a probléma fejlődésének történetét. A közúti biztonság biztosítása, az egyik kiemelt állami feladat, a Kazah Köztársaság számára. A tanulmány célja a felülvizsgálat alapján a következő volt: a járművezető állapotát mesterséges neurális hálózat (ANN) segítségével nyomon követő automatizált rendszer kifejlesztése. Kutatási módszerként az elméleti-empirikus módszert választották. A tanulmány eredményeként egy 3 réteget tartalmazó ANN-t fejlesztettek ki: egy 7 elemű bemeneti réteggel, egy 14 elemű rejtett réteggel és egy 2 elemű kimeneti réteggel. A felépített modell alapján kifejlesztették a „Szellemi rendszer a személy állapotának megfigyelésére a fokozott veszélyekkel járó munka során” című szoftvert. Az összes figyelembe vett módszer és algoritmus a szoftvercsomagban C# nyelven került implementálásra. A kapott eredmények megvitatásakor arra a következtetésre jutunk, hogy a kifejlesztett ANN-alapú értékelési modell képes megbízhatóan értékelni a járművezető fáradtságát, és valós körülmények között is alkalmazható. |
[6] V. Vass, Z. Farkas, and G. Györök, “Environmental Effects of Alkaline Degreasing for Automotive, Boat and Machine Industry Purposes,” ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA, vol. 21, no. 10, pp. 379–392, 2024.
| A publikáció az autóiparban, a hajógyártásban és a gépgyártásban használt alumínium-, vas- és acéltermékek tisztítására szolgáló lúgos zsírtalanítási eljárásra összpontosít. A környezeti hatások életciklus-értékeléssel értékelhetők, különös tekintettel a mikrobiológiai szennyeződés javítására, mint mérséklési lehetőségre. |
[7]Simon, Gyula and G. Zachar, “Fast and Fault-Tolerant Passive Hyperbolic Localization Using Sensor Consensus,” SENSORS, vol. 24, no. 9, 2024.
| Az időkülönbség-alapú méréseket használó passzív hiperbolikus helymeghatározó alkalmazások pontossága jelentősen csökkenhet, ha méréseket nem közvetlen rálátással végezzük, hanem azt árnyékolások, visszaverődések, visszhangok terhelik. A konszenzusfüggvényeket ilyen helyzetekben is sikeresen alkalmazhatók robusztus és pontos helymeghatározásra. Ez a tanulmány egy gyors, ún. Branch-and-Bound számítási módszert mutat be konszenzusfüggvények globális maximumának meghatározására. Az eljárás globális konvergencia tulajdonságát matematikai módszerekkel bizonyítjuk, valamint a módszer teljesítőképességét szimulációs kísérletekkel és valós mérésekkel szemléltetjük. https://www.mdpi.com/1424-8220/24/9/2891 Partner: Institute for Software Integrated Systems, Vanderbilt University, Nashville, TN 37212, USA |
[8] Modne Takacs, Judit and Pogatsnik Monika, “A Comprehensive Study on Cybersecurity Awareness: Adaptation and Validation of a Questionnaire in Hungarian Higher Technical Education,” ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA, vol. 21, no. 10, pp. 533–552, 2024.
| A kiberbiztonság rendkívül fontos téma a 21. században, különösen az oktatásban részt vevő diákok számára. A műszaki felsőoktatásban a karrierépítéshez elengedhetetlen, hogy tudják, hogyan lehet hatékonyan védekezni a digitális fenyegetések és kibertámadások ellen. Az oktatás növelheti a digitális írástudást és a biztonságtudatosságot. A fejlesztés sikerének méréséhez elengedhetetlen egy megbízható mérőeszköz. Jelen tanulmány célja a Kiberbiztonsági attitűd felmérés (CS-C) magyar adaptációjának kidolgozása, a felmérés pszichometriai tulajdonságainak tesztelése műszaki felsőoktatási intézmények hallgatói körében, valamint az eredmények elemzése. A 25 tételes kérdőív a kibertudatosságot méri egy 5 pontos Likert-skálán. Első körben 35 résztvevővel végeztek kísérleti vizsgálatot, akiket néhány hét múlva ismételten teszteltek. Az átfogóbb elemzés érdekében a vizsgálat második szakaszába N=398 felsőfokú műszaki képzésben részt vevő személyt vontak be. A pszichometriai elemzések eredményei bizonyították a CS-C-H kérdőív belső megbízhatóságát és érvényességét, és megerősítették, hogy a kérdőív megbízható (Cronbach alfa =.858) a kibertérrel kapcsolatos attitűdök dimenziói mentén történő alkalmazásában és értelmezésében, különösen az oktatásban részt vevő diákok körében. A válaszadók kiberbiztonsági tudatossága elfogadható szinten van, de kérdésspecifikus különbségek mutathatók ki a csoportok között. Érdemes tehát további kutatásokat végezni az attitűdök alakulását befolyásoló tényezőkkel kapcsolatban. A vizsgálat eredményei alapján indokolt ennek a diagnosztikai eszköznek a használata a magyar diákok körében. https://acta.uni-obuda.hu/ModneTakacs_Pogatsnik_150.pdf |
[9] X. Tan, Q. Meng, F. Zhao, L. Zhang, X. Hu, and T. Jancsó, “HR-UVFormer: A top-down and multimodal hierarchical extraction approach for urban villages,” IEEE TRANSACTIONS ON GEOSCIENCE AND REMOTE SENSING, 2024.
| A városi falvak (UV-k) felújítása bekerült a Fenntartható Fejlődési Célokba (SDG) a lakosság körében tapasztalható egyenlőtlenség miatt, amely jelentős társadalmi figyelmet kap. Az UV-elkülönítés meglévő mélytanulási technikái azonban egyetlen térbeli skálára korlátozódtak (például folt- vagy pixelszintű lehatárolás), ami nem megfelelő pontossághoz és integritáshoz vezet az elkülönítési eredményekben. Ennek a korlátnak a leküzdésére tanulmányunk bemutatja a HR-UVFormert, egy felülről lefelé irányuló és multimodális hierarchikus kinyerési megközelítést, amely az UV-sugárzást durva léptéktől (patch) egészen finom szemcsésségig (pixel) különíti el, és célja a belső teljesség és határpontosság javítása a kinyerési eredményekre vonatkozóan. A multimodális megközelítés hatékonyan ötvözheti a multimodális jellemzőket [például építési lábnyomokat (BF)] a távérzékelési képekkel (RSI) az UV-kinyerés fokozása érdekében. A shenzheni eredmények azt mutatják, hogy a durva léptékű kinyerési pontosság 98,79%-os általános pontosságot (OA), a finomszemcsés kinyerési pontosság pedig 93,60%-os átlagos unió feletti metszéspontosságot (mIoU) ér el. Ezenkívül az ablációs kísérletek jelentős, 7,14%-os mIoU javulást mutatnak a hierarchikus kinyerési stratégiával a hagyományos pixel-alapú osztályozási stratégiához képest, és a BF és RSI fúziója további 2,78%-os, illetve 0,65%-os javulást eredményez az OA-ban, illetve a mIoU-ban. Ez a megállapítás megerősíti az RSI és a BF közötti szinergikus hatást az UV-kinyerésben, amelyet ebben a tanulmányban tovább elemeztünk. Ezenkívül, a javasolt modell felülmúlja a többi mély tanulási modellt, és több modális jellemzőt (pl. POI) is támogathat. Végül a kísérleti adatkészlet és forráskód nyilvánosan elérhető a https://github.com/q1310546582/HR-UVFormer-code címen. https://ieeexplore.ieee.org/abstract/document/10496960?casa_token=gE9DVoI71FoAAAAA:KN2k0aS9GPyGDopvFAH5b77kIe6kFFGvuxopan4h9UbIQLRlRkNc09e5L3xZlP3cKde2nkUt9F0lZg Partner: Aerospace Information Research Institute Chinese Academy of Sciences, Beijing, China |
[10]M. Pogátsnik, P. Tóth, and K. Horváth, “The Development of Engineering Students’ Analogical Reasoning,” ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA, vol. 21, no. 8, pp. 169–188, 2024.
| Az Ipar 4.0 stratégia alapján a problémamegoldás és ebben az összefüggésben az analóg gondolkodás kulcsfontosságúvá vált a sikeres munkaerő-piaci elhelyezkedés szempontjából. Ezért ennek fejlesztése és nyomon követése prioritást élvez. Kutatásunk célja az volt, hogy feltárjuk az analógiás gondolkodás fejlődését a középiskolai tanulmányaikat befejező és most mérnöki tanulmányaikat megkezdő elsőéves mérnökhallgatóknál. Jelen vizsgálatban az Óbudai Egyetem 241 elsőéves mérnökhallgatója vett részt. A mérnökinformatikus BSc és a villamosmérnöki BSc szakra beiratkozott hallgatók fejlettebb analitikus készségekkel és nagyobb gondolkodási sebességgel rendelkeznek. Klaszterelemzéssel három csoportot azonosítottunk és jellemeztünk. https://acta.uni-obuda.hu/Pogatsnik_Toth_Horvath_148.pdf |
[11]R. Liza, P. Pereyra, D. Muñoz, V. Viera, M. E. López Herrera, J. Rojas, D. Palacios, F. Díaz, N. Cerna, S. Rojas, and L. Sajo-Bohus, “Comprehensive Study of Natural Radioactivity in Building Materials: A Case Study in Ica, Peru,” ATMOSPHERE, vol. 15, no. 3, 2024.
[12]Modne Takacs, Judit and Pogatsnik, Monika, “The Presence of Cybersecurity Competencies in the Engineering Education of Generation Z,” ACTA POLYTECHNICA HUNGARICA, vol. 21, no. 6, pp. 107–127, 2024.
| A 21. századi kibertérben végzett munka összefüggésében a fiatal mérnökök számára a puha készségek és a kiberbiztonsági kompetenciák alapvető fontosságúak a mérnöki pályára való felkészülés során. E tanulmány elsődleges célja, hogy felmérje a digitális írástudás oktatásával összefüggésben a biztonságtudatossági képzés hatékonyságát és szintjét, figyelembe véve a fiatalok puha készségeit, oktatási tapasztalatait és attitűdjeit. A kutatás innovatív módszertant alkalmaz. A kérdőíves kvantitatív felmérést egy alternatív kvalitatív módszer egészíti ki. A képi asszociációs technikával kevert fókuszcsoportos interjúval támogatott attitűdök mérése mellett az N=130 résztvevő mérnökhallgató kiberkompetencia-fejlesztésének szintjét egy részben adaptált kérdőívvel mérjük. A kutatás eredményei betekintést nyújtanak a fiatal mérnökhallgatók tudatossági szintjébe, ismereteibe és a kibertér fenyegetéseivel kapcsolatos kezelési módokba, valamint rávilágítanak az oktatás hiányosságaira és erősségeire a készségfejlesztés tekintetében. Összefoglalva, bár a fiatal mérnökhallgatók tisztában vannak a kibertér fenyegetéseivel, nincsenek kellően felkészülve azok kezelésére, különösen a jelszavakkal kapcsolatos szokások, a biztonsági beállítások és az online közösségi platformok használata tekintetében. https://acta.uni-obuda.hu/ModneTakacs_Pogatsnik_146.pdf |
[13] Q. Meng, J. Gao, L. Zhang, X. Hu, J. Qian, and T. Jancsó, “Coupled cooling effects between urban parks and surrounding building morphologies based on the microclimate evaluation framework integrating remote sensing data,” SUSTAINABLE CITIES AND SOCIETY, vol. 102, pp. 1–12, 2024.
| A városi parkok megváltoztatják a regionális mikroklímát, és jelentősen enyhítik a városi termikus környezetet. A parkok és a környező épületmorfológiák összekapcsolt hűtési hatásaira vonatkozó tanulmányok azonban korlátozottak, és a korábbi mikroklíma-szimulációk aligha általánosíthatók a városokra. Ezért a távérzékelési adatokat az ENVI-met modellel integráló továbbfejlesztett mikroklíma keretrendszeren alapuló tanulmány számszerűsítette a reprezentatív park és a környező épületmorfológiák által generált tér-időbeli hűtőhatást és energiamegtakarítási potenciált egy nyári napon Pekingben, Kínában. Az eredmények azt mutatták, hogy a környező épületek morfológiája jelentősen befolyásolta a hűtőhatást. A hűtőhatás az átlagos épületmagasság feletti mikroklímára hat. Ezen túlmenően, figyelembe véve a Peking központi városi területén lévő parkokat körülvevő épületmorfológiai jellemzőket, a hűtőhatás térbeli eloszlását nem befolyásolta erősen az épületsűrűség, illetve az átlagos magasság; míg a felhalmozott energiamegtakarítási potenciál ellenkező hatást váltott ki. A különböző magasságokban elért energiamegtakarítás a környező épületmorfológiától függően változott, és szignifikáns nemlineáris negatív korrelációt mutatott a magassággal. Ez a tanulmány rávilágít a távérzékelési adatok mikroklíma-értékelési keretrendszerrel való integrálásának gyakorlati vonatkozásaira, és új perspektívákat és betekintést nyújt a városi hőmérséklési stratégiákba. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2210670724000647?casa_token=2S-sslRU8LYAAAAA:IAGM6XThny2OKZZOmLEJoD2RmD-YCAZR9Tc_KlWGhWcLKdtY-t0IgVixwqbmCkVZFaDdyIbMIbmP Partner: Aerospace Information Research Institute Chinese Academy of Sciences, Beijing, China |
[14] J. Qian, L. Zhang, U. Schlink, Q. Meng, X. Liu, and T. Jancsó, “High spatial and temporal resolution multi-source anthropogenic heat estimation for China,” RESOURCES CONSERVATION AND RECYCLING, vol. 203, 2024.
| Az antropogén hő (AH) kibocsátása gyorsan nőtt az elmúlt évtizedekben, és jelenleg kritikus fontosságú a városi termikus környezet tanulmányozása szempontjából; hiányoznak azonban a több hőforrásból álló AH adatkészletek, amelyek nagy méretekben finom és pontos tér-időbeli jellemzőkkel rendelkeznek. Ez a tanulmány több hőforrás éves, havi és óránkénti AH értékét gyűjtötte ki Kínában 2019-ben 500 m-es felbontással. Először a felülről lefelé irányuló nyilvántartási módszert javítottuk Kínára vonatkozóan, amely a hivatalos energiafogyasztási adatokon alapul. Ezután olyan jellemzőket vettünk figyelembe, mint az országos épületmagasság, súlyozott gyársűrűség és súlyozott útsűrűség, hogy jobban reprezentálják a több forrásból származó AH térbeli jellemzőit. A fenti adatok előkészítése alapján egy halmozási keretrendszert alkalmaztunk több gépi tanulási algoritmus integrálására, hogy hatékony és pontos AH becslési modellt hozzunk létre. Végül az összehasonlító validáció mellett az eredményeket tovább teszteltük egy rövid távú klímanumerikus szimulációban télen és nyáron egyaránt. A kapott adatok ésszerű AH-összetételt mutattak, és az AH teljes mennyisége és összetétele régiónként jelentősen változott. A különböző forrásokból származó AH térbeli és időbeli jellemzői nagymértékben eltértek egymástól, és részletesebbek és pontosabbak voltak, mint a korábbi tanulmányokban közölt adatok. A téli léghőmérséklet-szimulációkat javította az AH adatkészlet bemenete, de a klímaszimulációk bizonytalanságai is korlátozzák annak érvényességét az AH validációban. Nagy térbeli kiterjedése és részletes tér-időbeli jellemzői miatt az új adatkészlet erőteljesen támogatja a városi klímakutatást és a fenntartható fejlődést. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0921344924000454?casa_token=WD-g4EgSxM4AAAAA:UpJWZ_BMSpTuqwuJ1mLtWppetOBz2sueI8VMW6y4VsMhyjKU4oJaRaK3EmmU3OcIQ0r8yAvF1LpG Partner: Aerospace Information Research Institute Chinese Academy of Sciences, Beijing, China |
