start

Innovation on Remote Sensing Education and Learning (IRSEL) projekt rövid ismertetése

EU ERASMUS+ projekt  2017.10.15.- 2020.10. 14.

Az EU űrstratégiája a 2016-os „Communication on a Space Strategy for Europe” dokumentumban az űrtechnológia alkalmazásainak minél szélesebb körű terjesztését irányozza elő. „A Bizottság célja az űrtechnológiának a társadalomi és a (tágabb értelembe vett) EU gazdasági előnyeinek hasznosítása. Ennek elérését a köz- és magánszféra körében az űripari adatok iránti igény fokozásával, az űrkutatási adatokhoz való szabad hozzáférés és felhasználás biztosításával, valamint az innovatív alkalmazások ösztönzésével és fejlesztésével kívánja megvalósítani.” Ez a célkitűzés összhangban van azzal a ténnyel, hogy jelenleg a távérzékelési technológiákban rejlő lehetőségek, potenciális felhasználási területek nagyrészt kihasználatlanok.

Az IRSEL projekt átfogó célja egy innovatív oktatási platform fejlesztése ázsiai országok, nevezetesen Kína és Thaiföld számára, ahol az eddigi releváns távérzékelési tevékenységek mellett jelentős az igény a távérzékelési szaktudás iránt. A tervezett oktatási platform a rokon területek BSc és az MSc képzéseibe beépíthető, gyakorlat orientált tananyagot kíván nyújtani.

A projekt tervezett lépései:
1) a résztvevő ázsiai egyetemeken egyoktatási/tanulási platform (Learning Management System) kialakítása,
2) egy közös eLearning tudástár (Knowledge Pool) kialakítása a szélesebb tudományos és mérnöki közösség számára elérhető módon ,
3) workshopok, nyári egyetemek, továbbképzések szervezése oktatók és hallgatók számára.

A projekt konkrét célkitűzései:

  1. A távérzékelés és geoinformatika tudományterületén oktatók és kutatók számára magas szintű, a nemzetközi szakmai közösségbe intergrálható tudás biztosítása.
  2. A távérzékelés és a térinformatika beillesztése a multi-, inter-, és transzdiszciplináris fenntarthatósági és szocio-ökológiai tudományok rendszereébe.
  3. Az ázsiai partnerek szerepének növelése az ázsiai régió szocio-ökológiai rendszereinek kutatásában.
  4. A nemzetköziesedés elősegítése a kapcsolódó tudományterületeken.
  5. Az ázsiai és európai egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködés előmozdítása

A távérzékelés és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományok oktatóinak és kutatóinak szakmai fejlődését az IT (Információ- és kommunikációtechnológia) legkorszerűbb technológiáinak alkalmazására épülő tudástár segítségével tervezzük elősegíteni. A korszerű, gyakorlat orientált tananyag és oktatási módszerek integrálása a felsőfokú képzésekbe olyan transzverzális képességek kifejlesztését teszi lehetővé, mint például a digitális kompetenciák, vagy tágabb értelemben a XXI. századi képességek.  A tervezett távoktatási forma több intézmény, szervezet együttműködése révén valósítható meg.

A projekt céljának megfelelően az oktatási platform 20 távérzékelési modult tartalmaz, amelyek a magas szintű elméleti ismeretek mellett a távérzékelési technológiák gyakorlati alkalmazására fekteti a hangsúlyt. A tananyag részét képező példatárak, esettanulmányok tartalma, a tematikus információ nyerés módszertanára, továbbá a szoftver specifikus megoldásokra is kiterjed. A moduláris tananyag a résztvevő egyetemek interdiszciplináris tanterveibe beépíthető, ami hozzájárul a felsőoktatás minőségének javításához, a távérzékelési technológiák népszerűsítéséhez. Mindezek hozzájárulnak a távérzékelés alkalmazási körének kiszélesítéséhez, elősegítve a munkaerőpiaci és társadalmi hasznosulás mértékét; egyben a résztvevő felsőoktatási intézmények kompetenciái és képességei is fejlődnek ezen oktatási anyagok hatékony alkalmazásával.

A négy ázsiai egyetemen fejlesztendő tudástár elérhetővé teszi a távérzékelt adatokat, a képfeldolgozás módszertanát, alkalmazási példákat számos tudományterület számára, beleértve a természetvédelem, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, fizikai tudományok, mérnöktudományok, a közlekedés és a védelmi szolgáltatások területeit. Az oktatási platform célja a távérzékelési technológiák minél szélesebb körű felhasználásának előmozdítása, ezáltal az űrtechnológiának a társadalomra és a gazdaságra kifejtett pozitív hatásának növelése.

A konzorcium összetétele:

  1. Óbudai Egyetem, Magyarország
  2. University of Natural Resources and Life Sciences, Ausztria
  3. Jagiellonian University, Lengyelország
  4. University of Twente, Hollandia
  5. Fujian Normal University, Kína
  6. Yunnan Normal University, Kína
  7. Asian Institute of Technology, Thaiföld
  8. Khon Kaen University, Thaiföld

Költségvetés: 990044 EUR

start

Doktori tanulmányok a geoinformatika területén (DSinGIS) – rövid ismertető

EU ERASMUS+ projekt 2017. 10.15. -2020.10. 14.

A geoinformatika (angolul Geospatial Science – GISc) egy új tudományterület, habár az alapjai több ezer évre is visszavezethetőek. Ez a tudományterület magába foglalja a hagyományos földtudományok szakterületeit (ötvözi magába a geodéziát, mint a pontos térbeli adatok meghatározásának tudományát, másodsorban a földrajzot, mint a a humán és természeti jelenségek elemzésének tudományát, és végezetül a térképészetet, mint a térképkészítés művészetét). Ezen tudományterületek integrációja a rohamosan fejlődő számítógépes tudományok eredményeire épül. A geoinformatika elemzési módszereit számos más területen alkalmazzák, ezek döntő jelentőséggel bírnak a fenntartható fejlődést elősegítő döntéselőkészítésben.

A DSinGIS projekt távlati célja Üzbegisztán fenntartható fejlődésének segítése. A projekt konkrét célja az üzbég felsőoktatásban, az MSc és az akadémiai doktori között hiányzó PhD képzés kifejlesztése. A projekt egy olyan programot és módszertant eredményez, melynek segítségével az említett célok megvalósíthatók .

A projekt specifikus célkitűzései:

  • Új doktori program létrehozása, innovatív doktori kurzusok és módszertan fejlesztése, a továbbképzés támogatása a geoinformatika területén.
  • Fejlett IT és kutatói környezet létrehozása, a felsőoktatási és kutatási intézmények közötti együttműködés erősítése.
  • A felsőoktatási oktatói és kutatói személyzet kutatói kvalitásainak emelése a geoinformatika területén az üzbég partnerintézményekben.
  • Az üzbég kutatók ösztönzése az interdiszciplináris geoinformatikai tudományok eredményeinek alkalmazására a doktori tanulmányok és kutatások során.
  • Az oktatók és doktori hallgatók bevonása a nemzetközi geoinformatikai tudományos közösség tevékenységébe, a felsőoktatási intézmények nemzetköziesítésével.

A projekt várható eredményei:

  • nemzetközi hálózat kiépítése a geoinformatika területén;
  • akkreditált Doktori Program;
  • a partner intézmények oktatási kapacitásának fejlesztése az említett problémák kezelésére;
  • e-learning felület fejlesztése és egy együttműködésre épülő tudástár létrehozása;
  • térinformatikai szakszavak szótára, amely üzbégül tartalmazza a szómagyarázatokat, ezáltal is segítve az interdiszciplináris kommunikációt;
  • kutatási kapacitás növelése: kutatói laborok, és egy Egyesített Kutatóközpont létrehozása interdiszciplináris kutatások támogatására Üzbegisztánban;
  • évenkénti Térinformatikai Konferencia szervezése.

Üzbegisztán számos olyan kihívással néz szembe, mely geoinformatika segítségével jól kezelhető, úgymint az éghajlatváltozás, talaj degradáció, agrokemikáliák intenzív használata, a vízkészletek öntözésre történő használata, szárazság (pl. Aral-tó helyzete), levegőszennyeződés. Az üzbég társadalom számára előnyőnyöket hoznak az olyan innovációk, melyek a közszolgáltatások minőségének, a teljesítményének, és interaktivitásának növelését célozzák, így csökkentik a költségeket, és az erőforrások kiaknázását, valamint fejlestik a kormány és az állampolgárok közötti kapcsolatot.

A DSinGIS projekt lehetővé teszi kiváló minőségű hardver eszközök és szoftverek beszerzését a projekt során. Ez idő alatt létrehozunk egy online oktatási felületet, mely online konzultációs lehetőséget is biztosít a doktoranduszok számára;egy tudásbázist, amely 18 PhD kurzust tartalmaz (10 üzbég, 8 angol nyelvű).. A létrehozandó IT infrastruktúra tartalmaz egy e-learninges keretrendszert (Moodle). Az intellektuális képességek online fejlesztési rendszerében az összes partnerintézmény részt vesz.

Partnerek

  • Óbudai Egyetem, Magyarország
  • Paris Lodron University of Salzburg (PLUS), Ausztria
  • Royal Institute of Technology (KTH) Stockholm, Svédország
  • Leibniz Institute of Agricultural Development in Transition Economies (IAMO), Halle, Németország
  • Tashkent Institute of Irrigation and Melioration (TIIAME) Tashkent, Üzbegisztán
  • National University of Uzbekistan named after Mirzo Ulug’bek (NUU), Tashkent, Üzbegisztán
  • Karakalpak State University named after Berdakh (KSU) Nukus, Üzbegisztán
  • Samarkand State Architectural and Civil Engineering Institute (SamSACI) Samarkand, Üzbegisztán
  • Tashkent Institute of Architecture and Civil Engineering (TIACE) Tashkent, Üzbegisztán

Társult partnerek

  • State Committee of Republic of Uzbelistan om Land Resource, Tashkent, Üzbegisztán
  • Ministry of Higher and Secondary Specialized Education (MHSSE) Tashkent, Üzbegisztán
  • Supreme Attestation Commission under the Cabinet of Ministers, Tashkent, Üzbegisztán

Költségvetés: 992 169 EU

start

Innovation on Remote Sensing Education and Learning (IRSEL) projekt rövid ismertetése

EU ERASMUS+ projekt  2017.10.15.- 2020.10. 14.

Az EU űrstratégiája a 2016-os „Communication on a Space Strategy for Europe” dokumentumban az űrtechnológia alkalmazásainak minél szélesebb körű terjesztését irányozza elő. „A Bizottság célja az űrtechnológiának a társadalomi és a (tágabb értelembe vett) EU gazdasági előnyeinek hasznosítása. Ennek elérését a köz- és magánszféra körében az űripari adatok iránti igény fokozásával, az űrkutatási adatokhoz való szabad hozzáférés és felhasználás biztosításával, valamint az innovatív alkalmazások ösztönzésével és fejlesztésével kívánja megvalósítani.” Ez a célkitűzés összhangban van azzal a ténnyel, hogy jelenleg a távérzékelési technológiákban rejlő lehetőségek, potenciális felhasználási területek nagyrészt kihasználatlanok.

Az IRSEL projekt átfogó célja egy innovatív oktatási platform fejlesztése ázsiai országok, nevezetesen Kína és Thaiföld számára, ahol az eddigi releváns távérzékelési tevékenységek mellett jelentős az igény a távérzékelési szaktudás iránt. A tervezett oktatási platform a rokon területek BSc és az MSc képzéseibe beépíthető, gyakorlat orientált tananyagot kíván nyújtani.

A projekt tervezett lépései:
1) a résztvevő ázsiai egyetemeken egyoktatási/tanulási platform (Learning Management System) kialakítása,
2) egy közös eLearning tudástár (Knowledge Pool) kialakítása a szélesebb tudományos és mérnöki közösség számára elérhető módon ,
3) workshopok, nyári egyetemek, továbbképzések szervezése oktatók és hallgatók számára.

A projekt konkrét célkitűzései:

  1. A távérzékelés és geoinformatika tudományterületén oktatók és kutatók számára magas szintű, a nemzetközi szakmai közösségbe intergrálható tudás biztosítása.
  2. A távérzékelés és a térinformatika beillesztése a multi-, inter-, és transzdiszciplináris fenntarthatósági és szocio-ökológiai tudományok rendszereébe.
  3. Az ázsiai partnerek szerepének növelése az ázsiai régió szocio-ökológiai rendszereinek kutatásában.
  4. A nemzetköziesedés elősegítése a kapcsolódó tudományterületeken.
  5. Az ázsiai és európai egyetemek és kutatóintézetek közötti együttműködés előmozdítása

A távérzékelés és a kapcsolódó interdiszciplináris tudományok oktatóinak és kutatóinak szakmai fejlődését az IT (Információ- és kommunikációtechnológia) legkorszerűbb technológiáinak alkalmazására épülő tudástár segítségével tervezzük elősegíteni. A korszerű, gyakorlat orientált tananyag és oktatási módszerek integrálása a felsőfokú képzésekbe olyan transzverzális képességek kifejlesztését teszi lehetővé, mint például a digitális kompetenciák, vagy tágabb értelemben a XXI. századi képességek.  A tervezett távoktatási forma több intézmény, szervezet együttműködése révén valósítható meg.

A projekt céljának megfelelően az oktatási platform 20 távérzékelési modult tartalmaz, amelyek a magas szintű elméleti ismeretek mellett a távérzékelési technológiák gyakorlati alkalmazására fekteti a hangsúlyt. A tananyag részét képező példatárak, esettanulmányok tartalma, a tematikus információ nyerés módszertanára, továbbá a szoftver specifikus megoldásokra is kiterjed. A moduláris tananyag a résztvevő egyetemek interdiszciplináris tanterveibe beépíthető, ami hozzájárul a felsőoktatás minőségének javításához, a távérzékelési technológiák népszerűsítéséhez. Mindezek hozzájárulnak a távérzékelés alkalmazási körének kiszélesítéséhez, elősegítve a munkaerőpiaci és társadalmi hasznosulás mértékét; egyben a résztvevő felsőoktatási intézmények kompetenciái és képességei is fejlődnek ezen oktatási anyagok hatékony alkalmazásával.

A négy ázsiai egyetemen fejlesztendő tudástár elérhetővé teszi a távérzékelt adatokat, a képfeldolgozás módszertanát, alkalmazási példákat számos tudományterület számára, beleértve a természetvédelem, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat, fizikai tudományok, mérnöktudományok, a közlekedés és a védelmi szolgáltatások területeit. Az oktatási platform célja a távérzékelési technológiák minél szélesebb körű felhasználásának előmozdítása, ezáltal az űrtechnológiának a társadalomra és a gazdaságra kifejtett pozitív hatásának növelése.

A konzorcium összetétele:

  1. Óbudai Egyetem, Magyarország
  2. University of Natural Resources and Life Sciences, Ausztria
  3. Jagiellonian University, Lengyelország
  4. University of Twente, Hollandia
  5. Fujian Normal University, Kína
  6. Yunnan Normal University, Kína
  7. Asian Institute of Technology, Thaiföld
  8. Khon Kaen University, Thaiföld

Költségvetés: 990044 EUR

00

Bősi mérőgyakorlat

Múlt héten (2017.09.20-án) a bősi vízerőműben járt, a pozsonyi kollégák meghívására, az intézet három oktatója, Kiss Attila, László Gergely, illetve Tóth Zoltán. A látogatás célja a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem ötöd éves földmérő és térképész hallgatói számára tartott ipari geodézia terepgyakorlat megtekintése volt. Vendéglátóink Kopácsik Alajos professzor, a geodézia tanszék vezetője, illetve Erdélyi János, a tanszék oktatója voltak. A két hetes gyakorlaton idén 7, mérnökgeodéziára szakosodott hallgató vett részt, akiknek ez idő alatt számos, az erőmű rendes üzemeltetése során, az ott dolgozó földmérő csoport által is elvégzett feladatot kellett megoldaniuk az erőműben és annak környékén. A gyakorlat során a hallgatók az alkalmazott eljárásokon kívül megtanulják, hogyan kell erőművi környezetben biztonságosan mozogni és nagy pontosságú méréseket végezni. Feladatataik között szabatos szintezéstől kezdve, az darupályák és az erőmű hálózatának mérésén át, a különböző mozgásvizsgálatokig terjed, bele értve a méréshez szükséges előkészítő munkálatokat is: Látogatásunkkor a hallgatók napi feladata, a hálózatmérést akadályozó növényzet kivágása volt a másnapi méréshez.

A látogatás során megállapodtunk abban, hogy jövő évtől hallgatóink, először még önkéntes alapon, a későbbiekben pedig lehetőség szerint a tantervbe illesztet formában, részt fognak venni ezen a gyakorlaton. Az ehhez szükséges részletek kidolgáza, a következő hetek, hónapok feladata.

A gyakorlaton készült képek az alábbi galériában tekinthetőek meg:

00

Bősi mérőgyakorlat

Múlt héten (2017.09.20-án) a bősi vízerőműben járt, a pozsonyi kollégák meghívására, az intézet három oktatója, Kiss Attila, László Gergely, illetve Tóth Zoltán. A látogatás célja a pozsonyi Szlovák Műszaki Egyetem ötöd éves földmérő és térképész hallgatói számára tartott ipari geodézia terepgyakorlat megtekintése volt. Vendéglátóink Kopácsik Alajos professzor, a geodézia tanszék vezetője, illetve Erdélyi János, a tanszék oktatója voltak. A két hetes gyakorlaton idén 7, mérnökgeodéziára szakosodott hallgató vett részt, akiknek ez idő alatt számos, az erőmű rendes üzemeltetése során, az ott dolgozó földmérő csoport által is elvégzett feladatot kellett megoldaniuk az erőműben és annak környékén. A gyakorlat során a hallgatók az alkalmazott eljárásokon kívül megtanulják, hogyan kell erőművi környezetben biztonságosan mozogni és nagy pontosságú méréseket végezni. Feladatataik között szabatos szintezéstől kezdve, az darupályák és az erőmű hálózatának mérésén át, a különböző mozgásvizsgálatokig terjed, bele értve a méréshez szükséges előkészítő munkálatokat is: Látogatásunkkor a hallgatók napi feladata, a hálózatmérést akadályozó növényzet kivágása volt a másnapi méréshez.

A látogatás során megállapodtunk abban, hogy jövő évtől hallgatóink, először még önkéntes alapon, a későbbiekben pedig lehetőség szerint a tantervbe illesztet formában, részt fognak venni ezen a gyakorlaton. Az ehhez szükséges részletek kidolgáza, a következő hetek, hónapok feladata.

A gyakorlaton készült képek az alábbi galériában tekinthetőek meg:

20170922 133159

Kirándulás Selmecbányára

Tavasszal vetődött fel a gondolat, hogy az ÓE AMK oktatói és dolgozói egy kirándulás keretében megismerjék Selmecbánya múltját és jelenét, sajátosan szép utcáit, épületeit. 2017. szeptember 22-én és 23-án került sor a kétnapos túrára. Pénteken 23 oktató és dolgozó indult el kora reggel Selmecre.

 Komáromnál hagytuk el az országot, majd Léva és Hontnémeti érintésével jutottunk el első állomáshelyünkre Szent Antalba, ahol a szállásunk a Ranc Nadejben volt. Itt gyorsan elfoglaltuk a szobáinkat és a szálláshely éttermében megrendeltük a vacsorát. Az időjárási előrejelzések szerint szombaton eső várt ránk (így is lett), ezért pénteken a szabadtéri programokat bonyolítottuk le. Először Selmec egyik leghíresebb műemlékéhez, a Kálváriához mentünk. Kellemes séta, szépen helyreállított építmények (templomok, kápolnák) és csodálatos panoráma várt ránk. Ezután a Leányvári parkolóba mentünk. Rövid várostörténeti ismertető után, csak címszavakban és a teljesség igénye nélkül a következő nevezetességeket néztük meg: Leányvár, Hegybányai kapu, GEO-s emlékhely, Klopacska, Belházy ház, Városháza, Szent Katalin templom, Evangélikus templom, Fritz ház, Privitzky vagy Mikoviny ház, Kamaraház, Piarista rendház, Glanzenberg-táró, akadémiai épületek, botanikus kert, Szentháromság tér és nevezetes épületei, köztük a felújított homlokzatú Evangélikus líceum, Óvár. Szombaton a legérdekesebb és legizgalmasabb programnak a szabadtéri bányászati múzeum és a Szent Bertalan táró látogatása ígérkezett, mivel sokan még nem voltak mélyművelésű bányában. A hosszúra nyúlt bányajárás után még egy kiadós selmeci ebéd is belefért a programba, majd délután elindultunk hazafelé. Sajnos az időjósoknak igazuk volt, ezen a napon bizony sok eső esett.

Úgy gondolom, hogy a kirándulás a résztvevőkben szép emlékeket hagyott. Ízelítőül egy rövid képösszeállítás, amiből mindenki újra fel tudja eleveníteni a legfontosabb pillanatokat és a hiányzók számára talán kedvet csinál akár egy családi kiránduláshoz is.

 

20170922 133159

Kirándulás Selmecbányára

Tavasszal vetődött fel a gondolat, hogy az ÓE AMK oktatói és dolgozói egy kirándulás keretében megismerjék Selmecbánya múltját és jelenét, sajátosan szép utcáit, épületeit. 2017. szeptember 22-én és 23-án került sor a kétnapos túrára. Pénteken 23 oktató és dolgozó indult el kora reggel Selmecre.

 Komáromnál hagytuk el az országot, majd Léva és Hontnémeti érintésével jutottunk el első állomáshelyünkre Szent Antalba, ahol a szállásunk a Ranc Nadejben volt. Itt gyorsan elfoglaltuk a szobáinkat és a szálláshely éttermében megrendeltük a vacsorát. Az időjárási előrejelzések szerint szombaton eső várt ránk (így is lett), ezért pénteken a szabadtéri programokat bonyolítottuk le. Először Selmec egyik leghíresebb műemlékéhez, a Kálváriához mentünk. Kellemes séta, szépen helyreállított építmények (templomok, kápolnák) és csodálatos panoráma várt ránk. Ezután a Leányvári parkolóba mentünk. Rövid várostörténeti ismertető után, csak címszavakban és a teljesség igénye nélkül a következő nevezetességeket néztük meg: Leányvár, Hegybányai kapu, GEO-s emlékhely, Klopacska, Belházy ház, Városháza, Szent Katalin templom, Evangélikus templom, Fritz ház, Privitzky vagy Mikoviny ház, Kamaraház, Piarista rendház, Glanzenberg-táró, akadémiai épületek, botanikus kert, Szentháromság tér és nevezetes épületei, köztük a felújított homlokzatú Evangélikus líceum, Óvár. Szombaton a legérdekesebb és legizgalmasabb programnak a szabadtéri bányászati múzeum és a Szent Bertalan táró látogatása ígérkezett, mivel sokan még nem voltak mélyművelésű bányában. A hosszúra nyúlt bányajárás után még egy kiadós selmeci ebéd is belefért a programba, majd délután elindultunk hazafelé. Sajnos az időjósoknak igazuk volt, ezen a napon bizony sok eső esett.

Úgy gondolom, hogy a kirándulás a résztvevőkben szép emlékeket hagyott. Ízelítőül egy rövid képösszeállítás, amiből mindenki újra fel tudja eleveníteni a legfontosabb pillanatokat és a hiányzók számára talán kedvet csinál akár egy családi kiránduláshoz is.

 

20170926 Vár anno 2

Szakdolgozat mérése a pécselyi Zádorvárnál

….”Bizonyítja azt a fehérvári káptalan 1386. évi jelentése, amely szerint megállapították, hogy a veszprémi káptalan Pécsel nevű birtokán levő Pécselhegyet Veseni Miklós fia László erőszakkal elfoglalta, a határjeleket lerombolta, és várat is épített rajta.” (Kapui FerencZádor-vár romjainak rövid története 2012)
 
Ennek a várnak ma már csak a romjai bújnak meg a Balaton-felvidéken, Pécselytől északra. Azt, hogy a Vezsenyi família az eredetileg neki szánt területet miért hagyta el és tüntette el a határköveket a Pécsely fölötti Szabad-hegyen, akár indokolhatja a csodálatos panoráma is. Déli irányban, tiszta időben nem csak a Tihanyi-félsziget és a Balaton víztükre, de a déli part is jól látszik.
 
A feltárást, önkéntesek közreműködésévével a Zádorvár – Pécsely közösség régész szakember irányításával, augusztus végén kezdte meg, és szeptember 21-én fejezte be az idei évre, de a folytatást jövő nyárra tervezik. A szabaddá vált falrészek dokumentálásának munkálataiba kapcsolódott be a Geoinformatikai Intézet oly módon, hogy szakdolgozati feladatként kínáltuk hallgatóinknak, melyre hamar akadt is jelentkező. A szakdolgozat első lépéseként a még szabadon látható, feltárt leletek mérése történt meg szeptember 22-én. A későbbi feldolgozással terv szerint az előkerült részletek 3 dimenziós digitális modellje készül el, amely a régészek további munkáját segíti.
 
A felmérésnél, dokumentálásnál GNSS technológiát, mérőállomást és lézerszkennert használtunk, valamint közel 300 fényképet készítettünk, melyek alapján a 3D-s modell előállítható és EOV vonatkozási rendszerbe illeszthető.  
 
Amint azt a feltárásban közreműködő Sági Gábortól megtudtuk, a várat nem sokáig lakták építtetői, ugyanis a pert elvesztették a veszprémi káptalannal szemben, így a Vezsenyi família újabb szállása a közeli Nagyvázsonyban felépített vár lett.
 
A várbarátok facebook oldalán is olvashatunk a Geoinformatikai Intézet által végzett felmérésről:
https://www.facebook.com/zadorvar/posts/618882371832570
Balázsik Valéria