Várják a jelentkezőket a 2024. évi Harman Hackathonra

Sajtótájékoztatón jelentette be Mészáros Attila Székesfehérvár (https://www.szekesfehervar.hu ) alpolgármestere, Prof. Dr. Györök György dékán és Németh Tibor a Harman Becker Kft (https://www.harman.com) oktatási menedzsere, hogy a hármas együttműködésben megvalósuló „Junior Engineers Camp – HARMAN Hackathon” megnevezésű ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre már szeptember végétől lehet jelentkezni az esemény weboldalán keresztül. A versenyfelhívást és a jelentkezés menetét Veres Richárd doktorandusz ismertette.

3-4 fős középiskolás diákcsapatok és egyetemi hallgatói csapatok nevezését várják immáron harmadik alkalommal a „Junior Engineers Camp – HARMAN Hackathon” ötlet- és prototípusfejlesztő versenyre október 18-ig a hivatalos weboldalon (https://harmanhackathon.amk.uni-obuda.hu ) keresztül. A döntőt 2024. november 15-16-án rendezik meg a korábbi évekhez hasonlóan a Sóstói Stadionban.

Mészáros Attila, Székesfehérvár alpolgármestere kiemelte, hogy a program során összekapcsolódik az oktatás, a kutatás-fejlesztés a fehérvári cégekkel, továbbá az utánpótlásbázis-növelés eszköze is egyben, hiszen a versenyzők közül többen az Alba Regia Karon tanulnak tovább. Az alpolgármester felhívta a figyelmet, azokra az ÓE AMK-ás hallgatókra is, akik jelenleg a World Skills világversenyen ipari robotikában képviselik Magyarországot. A cégnek és az egyetemnek megköszönte az együttműködést.

Prof. Dr. Györök György az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara dékánja büszkeségét fejezte ki, hogy már harmadik alkalommal vehet részt az egyetemi kar ennek a magas szintű versenynek a megszervezésében és megvalósításában. Kiemelte, hogy a Kar alapításakor azt az ars poeticát fogalmazták meg, hogy az oktatás tudásanyaga és maga az átadása is erősen iparhoz közeli legyen. Hangsúlyozta, hogy ez a verseny arra ösztönzi a műszaki, közgazdasági szakokon tanulókat, hogy tudásukat a leghatékonyabban hasznosítsák, amellyel megállják a helyüket a versenyszférában. A STEM oktatás fontosságával kapcsolatban megjegyezte, hogy az egyetemen továbbra is központi szerepet kap.

Németh Tibor, a Harman Becker Kft. oktatási menedzsere, tanszékvezető kiemelte, a Junior Engineers Camp – HARMAN Hackathonnak nemcsak Székesfehérváron van jelentősége, hanem az USA-ban is, amely megnyilvánul abban, hogy a Harman és a Samsung kiemelten támogatja a rendezvény megvalósulását.  Az ország minden tájáról szeretnék megszólítani a tehetséges tanulókat, hallgatókat. Hangsúlyozta, hogy az idei évben a zsűri növelni szeretné a marketing szerepét is, „hiszen nem lesz elég a műszaki terméket előállítani, hanem ennek a közgazdasági oldalát is mellé kell majd tenni.”

A versenyfelhívást és a jelentkezés menetét Veres Richárd az ÓE Innováció Menedzsment Doktori Iskola doktorandusza ismertette. Kiemelte, hogy a hackathon döntőjében elkészített prototípusok értékelési szempontrendszere ebben az évben kiegészül egy hatodik ponttal, az „alkotóknak” be kell emelni a fenntarthatósági szempontokat a tervezési folyamatba.

Mérd meg, mutasd meg!

„Ami mérhető mérd meg, ami nem mérhető, tedd mérhetővé!” Galileo Galilei

Mérd meg, mutasd meg!

Felhívás térinformatikát tanuló középiskolások számára

Szeretitek városotok szép épületeit?
Nálatok van a legtöbb műemlék?
Ott található a legidősebb fa az országban?
Ott él a legtöbb énekesmadár?

 Mérjétek meg és mutassátok be! Fogjatok össze és mutassátok meg, hogyan lehet megmérni és bemutatni térben azt a dolgot, környezetet vagy jelenséget, ami Titeket érdekel.

Csapatok pályázhatnak. A csapatok öt, lehetőleg különböző életkorú diákokból álljanak, a feladat egy, a számotokra fontos téma bemutatása, ezt kellene megmérni és megmutatni.  Maga a feladat és a mérés a Ti kreativitásotokra van bízva.

A pályaművek beadási határideje 2024. november 20. szerda.  A pályaműnek tartalmaznia kell a résztvevő csapattagok nevét és életkorát, iskolájuk nevét és címét, a feladat során végrehajtott mérések menetét eredményeit, és mindezek megjelenítését.

A legjobb pályaműveket a Térinformatika napján a csapattagok egy 15 perces (ppt) előadás keretében mutatják be.

A feladatok értékelésében térinformatikai cégek is részt vesznek. A bírálók figyelembe veszik a pályamű témáját, a mérések végrehajtását és a középiskolások ötletességét.

A legjobb pályaművek ismertetésére és díjazására az Óbudai Egyetem AMK Geoinformatika Intézetében,
vagy ha a személyes részvétel nem lehetséges online a Térinformatika napján kerül sor, 2024. november 20-án.

A régebbi pályaművek megtekinthetők honlapunkon
http://gisday.amk.uni-obuda.hu

Részletes információ:
Dr. Pődör Andrea, Óbudai Egyetem AMK Geoinformatikai Intézet
Tel: +36 22 200 464, email: podor.andrea@amk.uni-obuda.hu

Pályázati felhívás demonstrátori megbízásra a 2024/25. tanév I. félévére

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara – az Óbudai Egyetem demonstrátori rendszerről szóló szabályzata (az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata III. kötet, az Óbudai Egyetem Hallgatói Követelményrendszerének 4. melléklete) alapján – pályázatot hirdet demonstrátori feladatkör betöltésére a 2024/25. tanév I. félévére.

  • Megpályázható helyek
Intézet neveFoglalkoztatás heti óraszámaTéma területHavi ösztöndíj mértékeFelelős oktató
Geoinformatikai Intézet115 óraMatematika alapozó48.000 FtDr. Molnár Gábor
Geoinformatikai Intézet110 óraGeodézia32.000 FtBekk Tímea
Mérnöki Intézet15 óraElektronika 216.000 FtDr. Beszédes Bertalan
Mérnöki Intézet45 óraIpari robotok16.000 FtDr. Széll Károly
Természettudományi és Szoftver-technológiai Intézet110 óraMatematika 132.000 FtDr. Borbély József
Természettudományi és Szoftver-technológiai Intézet110 óraAnalízis 232.000 FtMakó Margit
  • A pályázat feltételei

Demonstrátor az a hallgató lehet, aki:

  • az adott félévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik,
  • alapszakon szerzett oklevéllel vagy két lezárt félévvel és legalább 50 teljesített kredittel rendelkezik,
  • a legutolsó aktív félévében legalább 3,0 tanulmányi ösztöndíj átlagot ért el,
  • rendelkezik a kisebb hallgatói közösségek munkájának irányításához szükséges készségekkel,
  • megfelelő oktatói ajánlással rendelkezik, és
  • nem áll fegyelmi, büntető vagy szabálysértési eljárás alatt.
  • Benyújtandó dokumentumok
    1. Pályázati űrlap
    2. Intézeti fogadónyilatkozat
    3. Önéletrajz (nyelvtudás, gyakorlati helyek, szakmai munkásság megjelölése);
    4. Motivációs levél (szakmai kompetenciák, kutatási terület, érdeklődési kör megjelölése);
    5. Kreditigazolás;
    6. Utolsó aktív félévről készített indexmásolat.
  • A pályázat benyújtása, bírálata

A pályázatokat a pályázati űrlapon, a kötelezően csatolandó dokumentumokkal együtt kell 2024. szeptember 13. (péntek) 12 óráig az oktatási dékánhelyettes részére benyújtani a pogatsnik.monika@amk.uni-obuda.hu e-mail címen.

A határidőn túl érkezett, továbbá a hiányosan benyújtott pályázat érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül!

A hiánytalanul benyújtott pályázatokat az oktatási dékánhelyettes bírálja el legkésőbb 2024. szeptember 16. (hétfő) 12 óráig. A sikeres pályázók az elbírálást követően írásbeli értesítést kapnak.

Székesfehérvár, 2024. 09. 06.

Dr. Pogátsnik Monika
oktatási dékánhelyettes

A szabályzat tartalma az alábbi oldalon megismerhető: https://uni-obuda.hu/wp-content/uploads/2020/06/az-obudai-egyetem-demonstratori-rendszerrol-szolo-szabalyzata-20190701.pdf

A demonstrátori pályázatot az illetékes Kar oktatási dékánhelyettese az intézetek vezetőinek javaslatára a vizsgaidőszak végéig hirdeti meg.

A karok – választásuk szerint – a demonstrátori tevékenység ellátására az alábbi kategóriák szerint írhatnak ki pályázatot:

  1. a demonstrátor heti 15 órában történő foglalkoztatása esetére havi 48.000 Ft ösztöndíj;
  2. a demonstrátor heti 10 órában történő foglalkoztatása esetére havi 32.000 Ft ösztöndíj;
  3. a demonstrátor heti 5 órában történő foglalkoztatása esetére havi 16.000 Ft ösztöndíj
Fotó: Polyák Attila (origo)

Interjú V. Németh Zsolttal (földmérő üzemmérnök)

„A problémamegoldásban, döntésekben ma is az ott elsajátított logikát (gráfelmélet), alaposságot (egy mérés nem mérés) követem.”

Interjú V. Németh Zsolt földmérő üzemmérnökkel, az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkárával

(Az alumni interjúsorozat huszonkettedik része)

Fotó: Polyák Attila (origo)
Fotó: Polyák Attila (origo)
  • Melyik cégnél és milyen pozícióban dolgozik?

Jelenleg három fontos posztot is betöltök: a Vas vármegyei, Körmend központú országgyűlési választókerület képviselője vagyok immár 26 éve, emellett a magyar életmód és nemzeti értékeink védelméért felelős miniszterelnöki biztosként tevékenykedek és az Energiaügyi Minisztérium vízgazdálkodásért felelős államtitkári teendőit is ellátom.

  • Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

Első generációs értelmiségi vagyok. Egy kis Vas vármegyei faluban, Oszkón nőttem fel. Földmérési szakközépiskolában érettségiztem Szombathelyen, majd onnét több osztálytársammal együtt az Erdészeti és Faipari Egyetem Földmérési és Földrendezői Főiskolai Karára jelentkeztem, Székesfehérvárra. A pályaválasztásban motivált, hogy a matematikát, különösen a geometriát nagyon szerettem és hogy a földmérőről az a kép alakult ki bennem, hogy az egy olyan értelmiségi, aki alapvetően nem az íróasztalnál, hanem kint a természetben, a terepen dolgozik.

  • Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

Az EFE FFFK-n 1984-ben jeles minősítésű földmérő üzemmérnöki oklevelet szereztem.

  • Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

Babos tanár úr ábrázoló geometriát, egy „rettegett” tárgyat tanított. Talán ez tizedelte legnagyobb mértékben az elsőéveseket. Ő egy régi vágású, érzelemmentes, szigorú, de elképesztően következetes tanár volt. Utólag lett kedvencem. Ágfalvi tanár úr mérnökgeodéziát tanított, és engem mindig is érdekelt az alkalmazott geodézia, rá azért emlékezem szívesen. Szeredi Kálmánt pedig szerintem mindenki kedvelte. Emlékezetesek voltak a nála végzett topográfiai mérőgyakorlatok, tanulmányi kirándulások. A kimerítő „terepmunka” után az estét, néha az egész éjszakát végig énekeltük vele. A hangszerkíséretet citerával én adtam. Busics tanár úrnak pedig azért vagyok hálás, mert talán leginkább neki köszönhetem, hogy nem vesztettem el a kapcsolatot a főiskolával, annak befejezése után sem.

  • Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

1981 augusztusában, az őszi tanévkezdés előtt pár nappal érkeztünk Székesfehérvárra, „balektáborba”. A felsőbb évesek vezettek be bennünket a főiskola világába: milyen tárgyak lesznek, mennyit kell tanulni, „használati útmutató” leendő tanárainkhoz, stb. Semmi megalázás, semmi fölényesség. Nagyon fontos része volt viszont a „képzésnek” a diákhagyományokkal, a selmeci dalokkal való ismerkedés. Ez utóbbi nemcsak a főiskolás évek alatt, hanem azóta is meghatározó számomra.

  • Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

Igen, a műszaki szemléletet. Bár utána egy humán egyetemi diplomát is szereztem, a mai napig a fehérvári földmérő üzemmérnöki oklevél az értékesebb a számomra. A problémamegoldásban, döntésekben ma is az ott elsajátított logikát (gráfelmélet), alaposságot (egy mérés nem mérés) követem. A geodézia „professzionális” elsajátításán túl számos területről (bányászat, út-vasútépítés, víziközművek) kaptunk ismeretet, amely jó alapul szolgált ahhoz, hogy a kivitelezésében, beruházások lebonyolításának területén helyezkedhessünk el. Ezért nem tartom magam pályaelhagyónak. Vannak olyan ismeretek, amelyeket még Fehérváron szereztem meg és a munkáim során, művezetőként, kitűzőmérnökként, építésvezetőként, de még most, vízgazdálkodásért felelős államtitkárként is ugyanúgy hasznosítok.

  • A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

Visszaemlékezve is úgy gondolom, hogy sok időt töltöttünk tanulással, és még többet rajzolással. A szintvonalas domborzati térképektől kezdve az úthelyszínrajzokig, és úthossz-szelvényekig. De olykor azért ezeket is megszakítottuk egy-egy jó mozi kedvéért. Többnyire az első sorban ültem – oda volt a legolcsóbb a jegy és ki tudtam nyújtani a lábamat. Az Ősfehérvár étteremben, vagy a Hági sörözőben is mi, geósok gyakori vendégek voltunk. A legjobb emlékeim azonban a szakestélyekről vannak. Többször is voltam „Contrapunct” és a selmecbányai Leányvárban egyszer „Cantus praeses” is. Szerettem (és ma is szeretem) az estek humoros regulákkal teli emelkedettségét, ahol érezni lehetett, hogy cselekvő részesei vagyunk egy több száz éves élő hagyománynak.

  • Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

A középiskolámhoz képest is egy kisebb intézménybe kerültünk. A három évfolyamon összesen lehettünk 150-160-an, vagy még annyian sem. A személyesség, a családias légkör megkülönböztette a főiskolát más karoktól. Nekem tetszett.

  • Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

Napjaink felsőoktatásában bizonyára több lehetőség van a legújabb tudományos eredmények megismerésére és még inkább elsajátítására. Amikor én főiskolára jártam, akkor még használtuk a hétjegyű függvénytáblát és a „tekerős” számológépet, a Facitot. Egyetlen asztali számítógép volt összesen, és jó nagy asztal kellett hozzá.

  • Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

Én ma is aszerint választanék felsőoktatási intézményt, hogy ott klasszikus tudáshoz juthassak. Megnézném, hogy az oktatott tantárgyak tényleg a diszciplína kategóriába tartoznak-e, vagy csupán tanfolyamon is megszerezhető, divatos, gyorsan kopó ismereteket nyújtanak.

  • Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

Elsőévesként, Sopronban, az egyetemen részt vettem egy tudományos diákköri konferencián. Előadásom egy, a telkek kiosztásánál, kimérésénél használható új algoritmusról szólt. Még középiskolás koromban egy osztálytársammal megújítottuk a Naszluhácz-féle képletsort, egyetlen zárt képletté alakítva azt. Meglepetésre balekként (elsőévesek megnevezése) harmadik helyezést értem el vele. Később a szakdolgozatomat is e témából írtam, PTK 1096-os mágneskártyás zsebszámológépre készítettem egy komplett programcsomagot, melynek alapját az új algoritmus adta.

  • A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

– Lásd 6.

  • Gyerekkorában már ezzel a szakmával akart foglalkozni, vagy más „karrierálma” is volt?

Bátyám földmérési szakközépiskolába járt, mikor iskolát kellett választanom, így a pályaválasztásnál őt követtem. Édesapám viszont egy közútkezelő cégnél volt gépkezelő, hengeres. Így raktam össze azt, hogy én a földmérő üzemmérnöki végzettséggel a Zalaegerszegi Közúti Építővállalatnál helyezkedtem el művezetőként, majd kitűzőmérnökként. Jogutódjánál, egy multinacionális cégnél (STRABAG) építésvezetőként ért az 1998-as országgyűlési választás. A parlamenti mandátumot elnyerve – élve a jogi lehetőséggel – fizetés nélküli szabadságra mentem. És az Országházban a hetedik ciklusomat töltve, jelenleg is ez a jogi státuszom: fizetés nélküli szabadságon lévő építésvezető. Ha két év múlva elveszteném a mandátumomat, jelentkezhetnék náluk munkára. De szerintem 28 év múltán nekik is és nekem is az lenne a legjobb, ha erre nem kerülne sor.

Pályázati felhívás az Alba Regia Felsőoktatási és Hallgatói Tanács Ösztöndíj elnyerésére

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelete alapján a 2024/2025-ös tanév 1. félévére nyilvános pályázatot hirdet Alba Regia Felsőoktatási Ösztöndíj elnyerésére.

Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármestere Székesfehérvár Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének rendelete alapján a 2024/2025-ös tanév 1. félévére nyilvános pályázatot hirdet Alba Regia Felsőoktatási Hallgatói Tanács Ösztöndíj elnyerésére.

A pályázat beérkezésének határideje: 2024.09.25.

Dokumentumok

  • Pályázati felhívás – Alba Regia Felsőoktatási Ösztöndíj elnyerésére (pdf)
  • Pályázati felhívás – Alba Regia Felsőoktatási Hallgatói Tanács Ösztöndíj elnyerésére (pdf)
  • Pályázati adatlap – Alba Regia Felsőoktatási Ösztöndíj (pdf)
  • Pályázati adatlap – Alba Regia Felsőoktatási Hallgatói Tanács Ösztöndíj (pdf)

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar közreműködésével új magyar műhold az űrben

Kétéves kutató és fejlesztő munka eredményeképpen 2024. augusztus 16-án, magyar idő szerint 20:56-kor, a kaliforniai Vandenberg támaszpontról elstartolt a SpaceX Falcon-9 hordozórakéta, fedélzetén a magyar fejlesztésű WREN-1 (Water Resources in Efficient Networks) földmegfigyelő nanoműholddal. A WREN-1 műhold közvetlenül a hordozórakéta transzporterén kapott helyet, ami a kilökést követően a gyorsabb pályára állásnak és kapcsolatteremtésnek kedvez.

A rakéta kilövésének pillanata és transzporterén elhelyezett, kibocsátásra váró műholdak

A műholdon elhelyezett szenzorok paramétereinek meghatározásában és az eszközök által megvalósított távérzékelési technológia kialakításában szerepet vállalt és teljesített az Óbudai Egyetem Alba Regia Kara.

Három évvel ezelőtt a GREPTON Informatikai Zrt. vezetésével a C3S Kft., valamint az  Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem csatlakozásával létrejött egy konzorcium a digitális agrometeorológiai adatszolgáltatás megnőtt igényeinek kielégítésére. Az európai uniós támogatásból finanszírozott projekt célja a jelenleg működő  aszálymonitoring rendszernek műholdas távérzékeléssel történő továbbfejlesztése. A folyamatosan frissülő, térhez kötött adatok szolgáltatása, a naprakész  információk birtokában lehetővé teszi az egyre gyakoribb csapadékhiányos időszakok során az aszállyal súlyosan veszélyeztetett területek időben történő észlelését, és megfelelő beavatkozással az aszálykárok  mérséklését.

Mivel az országosan elérhető meteorológiai és aszálymonitoring földi állomások térbeli felbontása jelenleg nem biztosítja az aszály előrejelzés megfelelő hatékonyságát, így a projekt egyik célkitűzése a földi állomások adatainak kiegészítése távérzékeléssel. A WREN-1 nanoműhold által megvalósítható adatnyerés, valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer kialakítását teszi lehetővé.

A WREN-1 az eddig készült legnagyobb magyar fejlesztésű műhold, a C3S Kft. munkájának eredménye. Jelenlegi munkatársai közül többen is részt vettek az első magyar műholdnak, a MASAT-1-nek a kialakításában, de azt követően is több műholdat fejlesztettek és működtettek sikerrel.

Az Óbudai Egyetem Alba Regia Kar kutatógárdájának, Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata szakmai vezetésével meghatározó szerepe volt a műholdon elhelyezett érzékelők technikai paramétereinek meghatározásában. Ez a projekt első két évének kutatásai során valósult meg. Ehhez, az adott időszak Sentinel2 műholdfelvételeinek feldolgozása mellett egy kiválasztott mintaterületen terepi mérések, talajmintagyűjtés és a talajminták laboratóriumi vizsgálatai történtek. A projekt célkitűzéseihez tartozik olyan indikátorok meghatározása és matematikai modellek felállítása, amelyek alkalmasak a talaj-, növény- és aszálymonitoringra, melyek az aktuális talajnedvesség megbízható becslését biztosítják összefüggések alapján,  mesterséges intelligencia alkalmazásával.

Talajminták gyűjtése és talajnedvesség mérése a mintaterületi táblán

Talajminták spektrális tulajdonságainak vizsgálata laboratóriumi körülmények között

A táblán belüli talajnedvesség változékonyság egyik meghatározója a domborzat, ezért ennek vizsgálatára UAV technológia alkalmazására is sor került. A nagyfelbontású légifelvételek készítésével egyidőben a mintaterület LIDAR-os felmérése is megtörtént, amely alapján elkészült a terület digitális domborzatmodellje, lehetővé téve a vízlefolyás részletes modellezését.

A WREN-1 műholdon elhelyezett érzékelők és azok optimális paramétereinek kiválasztása, a távérzékeléssel nyert adatok és a terepi, valamint laboratóriumi elemzések adatainak statisztikai számításai, és a mennyiségek közötti korrelációk meghatározása alapján történt.

A WREN-1 nanoműhold, mérete 20cm x 10cm x 34,05cm, tervezett élettartama 3 év. A műholdon elhelyezésre került a hat legjellemzőbb optikai sávban érzékelő multispektrális kamera és a C3S által kifejlesztett SWIR (Short Wavelength InfraRed) középinfravörös kamera az 1550±50 nm-es, vízre érzékeny sávban. A fedélzeten helyet kapott a Neumann János Informatikai Kar által fejlesztett, mikrorezgésekre érzékeny szenzorkártya is, amelynek fontos szerepe van az űrfelvételek képminősége szempontjából.

A WREN-1 műhold fejlesztése steril körülmények között zajlott

A tervezett kilövés idején a C3S laboratóriumában gyűltek össze a konzorciumi tagok képviselői, hogy együtt éljék át a rakéta fellövésének pillanatait, és közösen ünnepelhessék a műhold pályára állításának sikerét. 20:56-kor rendben elstartolt a SpaceX Falcon rakéta, majd az indítást követően, a megfelelő pályamagasság elérésekor a tarnszporter kinyílt, és a különböző célú műholdak kis időkülönbséggel kerültek pályára.  Az események online követhetők voltak, de az arról készült felvételek utólag is visszanézhetők.

A konzorciumi tagok képviselői közösen várták a SpaceX Falcon-9 rakéta fellövését és a WREN-1 műhold pályára állítását a házigazda C3S fejlesztőinek laboratóriumában

A start utáni napon már észlelték a műhold első áthaladását Magyarország felett, és sikerült felvenni vele a kapcsolatot. A műholdat a továbbiakban is teljes küldetése alatt működtető C3S Zrt. fejlesztői eddig hibát nem tapasztaltak, a működéshez szükséges energiát biztosító napelemek kinyíltak, az akkumulátorok töltenek. Jelenleg az adatgyűjtést megelőző üzemi ellenőrzések folynak.

A stabil pályára állást és kapcsolat létrejöttét követően várhatók a WREN-1 műhold által gyűjtött adatok, a fedélzetén elhelyezett kamerák Magyarországról készített műholdképei, amelyek lehetővé teszik a talaj felső rétege nedvességtartalmának távérzékeléssel történő becslését, a növényzet monitoringját, valamint további mezőgazdasági és környezetvédelmi hasznosításuk is lehetséges.

MAGYAR aszály előrejelző WREN műholdról minden infó,
Amit tudni érdemes (a START előtt)

Kapcsolódó linkek:

Felvétel a fellövésről

#óbudaiegyetem #óe #albaregiakar #óeamk #óeark #neumannjanosinformatikaikar #óenik #szekesfehervar #magyarműhold #WREN #aszálymonitoring #távérzékelés

Alumni interjú Prépost Tiborral (villamosmérnök)

Nem szabad feladni! Mindig van megoldás!
A szakmában a konkurenseiddel is légy korrekt viszonyban!”

Interjú Prépost Tiborral, villamosmérnökkel (mérnök tanár, mérnök üzemgazdász)

(Az alumni interjúsorozat huszonegyedik része)

  • Melyik cégnél és milyen pozícióban dolgozik?

Magas koromra való tekintettel, nyugdíjasként már nem folytatok kenyérkereső tevékenységet. Szakmai múltam következőképen alakult:

Rádióműszerész szakmunkás bizonyítvánnyal a kezemben szervízműszerészként dolgoztam Celldömölkön, majd 1965-től Székesfehérvárra jöttem a VTRGY későbbiekben VIDEOTON gyárba, ahol másfél évet húztam le termelőüzemben televízió részegységek műszeres indítása volt a feladatom. Gyáron belül átkerültem a Minőségellenőrzési Főosztály Műszaki Osztályára, ahol műszerészként, majd a Kandó Főiskola Székesfehérvári Kihelyezett Tagozatán a villamos üzemmérnöki diplomám megszerzése után villamos mérnökeként dolgoztam. Feladatom volt részt venni mintakészülékek és nullszériás termékek minősítő vizsgálatában, részt venni különböző vizsgálati módszerek kidolgozásában és célműszer fejlesztésben (pl. képcső vizsgáló stand, átütés vizsgáló berendezés).

1972-ben a Kandó Főiskola Gyengeáramú Kar igazgatójának hívására átmentem a Székesfehérváron alakulóban lévő Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézetbe, intézeti mérnök beosztásba.

Feladatom volt az intézet laboratóriumainak technikai fejlesztése, üzemeltetése, hallgatói mérések, gyakorlatok megtervezése, mérési útmutatók, oktatási segédletek kidolgozása, megírása. Részt vettem az intézet által külső megrendelőktől vállalt munkák tervezésében és megvalósításában (pl.: különböző mikroprocesszoros mérésadatgyűjtők kifejlesztése).  1975-ben „Villamosipari műszaki tanári” oklevelet szereztem, hogy pedagógiai szempontból is megalapozottan tudjam munkámat végezni.

Ezen időszak alatt a főállásom mellett meghívott óraadóként számítógép ismereteket tanított tizenhárom éven át a Bánki Donát Műszaki Főiskola Székesfehérvári Kihelyezett Tagozatán, három éven át labor gyakorlatokat vezettem a saját intézetünkben és négy éven át elektrotechnikát tanítottam a Székesfehérvári Ságvári Endre Gép- és Híradásipari Szakközépiskolában. A TIT keretében tevékenyen részt vettem a számítástechnikai kultúra terjesztésében azzal, hogy gyakorlati bemutatóval összekötött előadásokat tartottam középiskolákban, művelődési házakban.

1986-tól egy volt évfolyamtársam „csábítására” kerültem a Székesfehérvári Univerzál Szolgáltató Leányvállalathoz főmérnöki beosztásba. Feladatom lett a cég műszaki irányítása, technikai fejlesztése az elektronikus vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítása és elektronikával kapcsolatos tervezések elvégzése (pl.: behatolás jelző rendszerek, fényjáték automatikai megoldások, hőfokjelző automatikai megoldások).

1988-ban a szolgáltató leányvállalatot a létrehozó „anya szövetkezet” megszüntette, ezért munkatársaimmal megalakítottuk az UNISZER Kisszövetkezetet és mint szövetkezeti elnök vezettem a céget, a szakmai irányítás és tervezés mellett.

1992-ben kollégáimmal létrehoztam a Luxalarm Kft-t, melynek ügyvezető igazgatója voltam a 2002-ben bekövetkezett nyugdíjazásomig. A cégvezetés mellett feladatom volt az elektronikus vagyonvédelmi tevékenység szakmai irányítása és elektronikus vagyonvédelmi rendszerek (behatolás jelző-, beléptető-, videó kamerás rendszerek) tervezése. Szükségét éreztem a cégvezetéshez a megalapozottabb gazdasági ismeretekre, ezért 1995-ben „mérnöküzemgazdász” oklevelet szereztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán.

Nyugdíjazásom után egy ideig egyéni vállalkozóként vállaltam különböző tervezői, műszaki ellenőri megbízásokat. Gazdasági-, pénzügyi ismereteimet kamatoztatva egy köztestületnél vállaltam gazdasági vezetői tisztséget, majd különböző civil szervezeteknél pénzügyi ellenőri feladatokat.

  • Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

A VIDEOTON Minőségellenőrzési Főosztály, Műszaki Osztály munkatársaként a feladataim jelentős része magasabb szintű tudást követelt meg, melyet én igyekeztem részben önképzéssel, illetve különböző szakmai tanfolyamokkal pótolni. Közben rájöttem, hogy rendszerezett, átfogó, magasabb szintű tudásra csak iskolarendszerű felsőfokú képzésben tudok szert tenni.

  • Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Gyengeáramú Kar Híradásipari szakon végeztem villamos üzemmérnökként 1971-ben.

A Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Gyengeáramú Kar kiegészítő műszaki tanárképző szakon szereztem másoddiplomát villamosipari műszaki tanárként 1975-ben.

  • Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

Több nagyon jó tanárom is volt, közülük kettőt emelnék ki, akik mindketten a Videoton fejlesztőmérnökei voltak, óraadóként tanítottak a főiskolán: Gyüling Zoltán, aki „Hírközlés elmélet alapjai” és a „Híradástechnikai áramkörök” tantárgyakat tanította, míg Batári József a „Rádió és TV technika” tantárgyat. Mindkettőjük erénye abból következett, hogy gyakorló tervezőmérnökök voltak és így a legelvontabb elméleti kérdéseket is összekapcsolták a gyakorlattal, felhívva a figyelmünket arra, hogy az általuk oktatott ismeretek nem csupán öncélú tananyagok.

  • Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

A megilletődöttség és a rádöbbenés arra, hogy beülve az iskolapadba diákként viselkedik az ember, akár hány éves is.

  • Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

Nem szabad feladni! Mindig van megoldás! A szakmában a konkurenseiddel is légy korrekt viszonyban! Ha végkép elakadsz legyen kitől segítséget kérni.

  • A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

Tekintettel arra, hogy mi esti tagozaton végeztük a főiskolát állandó lekötöttséget jelentő munkahelyünk volt. Többen már ekkor családosok voltak. Sokan vidékről jártak be. Örültünk, hogy a munkahelyi lekötöttség mellett tudtunk időt biztosítani az órák látogatására, a tanulásra. A sikeres vizsgák után, akikkel együtt vizsgáztunk be szoktunk ülni sör melletti beszélgetésre. Évente egyszer összejöttünk évfolyamszinten egy vacsorával egybekötött „bulizásra”.

  • Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

Megtanultunk tanulni és gondolkodni. Megtanultuk -főleg műszaki területen- komplexen kezelni egy feladatot. Megtanultuk, hogy több megoldás is létezhet, ebből kell kiválasztani a legoptimálisabbat, figyelembe véve az ár-érték arányt is. Minden beadandó tervezésnél kötelező volt önköltségszámítást is végezni.

  • Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

Ebben a felgyorsult világban a tudomány szédületes fejlődése nagyon gyorsan elavulttá teszi a megszerzett ismereteket. A szakmai alapok mellett a folyamatos tanulásra kell felkészíteni a hallgatókat. Ebbe nagy segítségre van a szervezett képzést és az egyéni ismeretszerzést is segítő szédületesen fejlődő technikai háttér. Műszaki területen nagyon jónak tartom a duális képzés előretörését.

  • Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

Ha lehetőség van rá akkor az érdeklődési körünknek megfelelően célszerű szakmát választani. Olyan karriert igyekezzenek építeni maguknak amelyikben jól érzik magunkat. A főiskolán eltöltött munkám során szerzett tapasztalatlanaim alapján alítom, hogy aki kényelmi szempontok, vagy ismerősök rábeszélése miatt jött hozzánk tanulni, az már a diák éveit is úgy szenvedte végig.

  • Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

Székesfehérváron a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola Számítógéptechnikai Intézete a nulláról kezdve épült fel, beleértve a rendelkezésre átadott épületek átalakítását, felújítását, a laboratóriumok, számítóközpont felszerelését a szükséges eszközökkel, műszerekkel. Az akkor még az egyetlen évfolyam hallgatóival közösen végeztük el a számítóközpont álpadló rendszerének elkészítését. Nagy lelkesedéssel folyt a munka. A főiskola konkrét anyagi hasznán és időnyerésen túl, napjainkig ható közösségépítő ereje is volt ennek a tevékenységnek. Több mint ötven év után is, amikor összejön az évfolyam az a megtiszteltetés ér, hogy mindig meghívnak engem is.

  • A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

A változatos szakmai életutamon mindig biztonságot jelentettek a főiskolán megszerzett ismeretek. Természetesen állandóan meg kellett újítani és ki kellett egészíteni ezeket az ismereteket. Még cégvezetőként is jobban elfogadtak a beosztottjaim, mert a konkrét munkájukkal kapcsolatban is tudtunk „egynyelven” beszélni.

  • Gyerekkorában is már ezzel a szakmával akart foglalkozni, vagy más „karrierálma” is volt? ˝

Már kicsi gyermek korom óta lenyűgöztek a műszaki dolgok. Második osztályos voltam amikor villamosították a falut, ahol laktunk. Állandóan a villanyszerelők körül sündörögtem figyelve a munkájukat és összegyűjtve az összes leeső huzaldarabokat, „Bergmann cső” darabokat, hogy legyen mivel „villanyszerelést” játszani. A villamosság iránti érdeklődésem később sem múlt el. Hetedik osztályos koromban sikerült egyszer „lapos elemből” kiszerelt szénrudak segítségével úgy ívfényt előállítani, hogy egész hétvégére áram nélkül maradt a falu.

  • Diplomával a kezében mi volt az első pár lépés, amit megtett a karrierje előmozdítása érdekében?

Szakmailag nagyon jó munkahelyem volt, de valahol bennem motoszkált a változás igénye. Keresgélés közben adódtak potenciális lehetőségek automatizálási területen, illetve telemechanikai területen. A végső lökést a változtatásra a Kandó Főiskolára történő meghívás jelentette, mellyel éltem is.

  • Volt támogatója, aki segítette a karrierje kezdetén?

Igen volt. Tarró Károly a Kandó Főiskola Gyengeáramú Kar igazgatója tagja volt az Államvizsga Bizottságnak, gondolom megtetszett neki a szereplésem, mert amikor kijöttem a vizsgáról, kijött utánam és megkérdezte, hogy lenne e kedvem a főiskolán dolgozni a szeptemberben Székesfehérváron induló számítástechnikai tagozaton (a későbbiekben lett önálló intézet). Ez realizálódott egy bő fél év múlva. Én innét számítom diplomás pályafutásom kezdetét.

Interjú Bakallár Ernővel (villamos üzemmérnök)

Ebből az intézményből indult meg az út, ami elvezetett sok helyre a világban.
Munkáim révén eljutottam Európa legtöbb országába, az USA-ba, Ázsia több országába, a Közel Keletre és Közép Amerikába is.”

Interjú Bakallár Ernővel, villamos üzemmérnökkel

(Az alumni interjúsorozat huszadik része)

  • Melyik cégnél és milyen pozícióban dolgozik?

Aktív pályafutásom 2017-ben befejeztem. Utolsó pozícióim lezárásai is ezzel a dátummal estek egybe a G.E.C (Graham, Evergreen, CSI) cégcsoportnál, ahol a Middle East Oracle R12 bevezetés project igazgatója és a bevezetést követő támogatási project vezetője voltam Bahreinben és Egyiptomban.

  • Mi volt a motivációja, amikor egyetemünket, vagy annak jogelőd intézményeit választotta?

Mindig is technikai beállítottságú voltam. Elektronikai és számítástechnikai ismeretek elsajátítása volt a célom. A jogelőd Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola nyújtotta ismeretszerzési lehetőségek nagyon tetszettek.

  • Pontosan melyik jogelődintézményünkben végzett? Melyik szakon (szakokon) szerzett oklevelet?

Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola, Számítógéptechnikai Intézet, Számítástechnika szak, Székesfehérvár, nappali tagozat. Villamos üzemmérnöki diploma jeles minősítéssel.

  • Volt-e olyan tanára, akire felnézett? Milyen üzenettel/szemlélettel/tudással lett gazdagabb általa?

Gyüling Zoltán docens úr volt az egyik a sok nagy tudású oktató között, aki tudásával, munkásságával és életszemléletével példát mutatott. Kiváló oktató és mellette feltaláló is volt. Az általa kifejlesztett sok hasznos berendezés és eszköz segítette és talán még mindig segíti is napjainkat. Kitartása, ismeretanyaga, az emberekbe vetett hite és emellett közvetlensége nagy hatással volt rám.

  • Fel tudja eleveníteni első emlékét az egyetemmel kapcsolatban?

Az épületegyüttes egy akkor még két aktív laktanya között állt. Furcsa volt reggelente megérkezni az intézménybe miközben katonáktól és katonai járművektől volt zajos az utca. Amint beléptem a kapun már egy kellemes, gondozott, fás környezet fogadott. Az épületek méltóságteljessége, az előadó termek és a könyvtár illata azonnal elfeledtette a külvilági hatásokat.

  • Kapott-e az intézménytől életre szóló útravalót?

Igen. A világ számomra, és a családom számára is az intézménytől kapott tudással nyílott meg. Kis cserháti faluban nevelkedtem, majd egy nívós balassagyarmati gimnáziumban kaptam jó alapokat a továbbtanuláshoz. A főiskolától kapott alapismeretek biztosították számomra azt a lehetőséget, hogy a tovább tudjam magam képezni és a munkáimat hobbiként tudjam megélni. Ebből az intézményből indult meg az út, ami elvezetett sok helyre a világban. Munkáim révén eljutottam Európa legtöbb országába, az USA-ba, Ázsia több országába, a Közel Keletre és Közép Amerikába is.

  • A tanulás mellett jutott idő a szórakozásra is? Milyenek voltak az egyetemi diákévek?

A Balaton szerelmese vagyok. 1972 óta ott is élek. A simogató víz, a horgászat, a vitorlázás és a sok program a tó körül megadta a kikapcsolódási lehetőségeket a nehezebb időszakok alatt is. Naponta jártam be vonattal 40 kilométerről a főiskolára. A kétszer közel egy óra utazás alatti tanulás sokat segített a hallott anyagok elsajátítására és a következő napi felkészülésre. A diákévek élményekkel teltek, barátságok alakultak ki.

  • Meg tudja fogalmazni, mi volt az, amit a leginkább szeretett az egyetemben?

Az informatika és számítástechnika itthon a 80-as években még csak kezdett teret nyerni. Az intézmény volt azon helyek egyike, ahol szinte naprakész információkat lehetett szerezni. Akkor még az Internet nem létezett és az ilyen jellegű tudásra éhes ifjoncok étvágyát nehéz volt kielégíteni. A Kandó erre az egyik legjobb hely volt. Könyvtára és oktatóinak tudása volt szinte csak az egyetlen elérhető tárháza az ismereteknek.

  • Milyen lehetőséget lát napjaink felsőoktatásában?

Elképzelhetetlen sokaságát nyújtja a mai felsőoktatás az ismeretek elsajátításához. Nemcsak itthon, hanem külföldön is sok lehetőség van a kívánt tudás megszerzésére. Párhuzamosan akár több intézmény is látogatható. Ösztöndíjprogramok elérhetőek, társegyetemek nyújtanak széleskörű képzéseket.

  1. Lenne tanácsa a mai ifjúságnak, hogyan válasszanak egyetemet/karriert maguknak?

A legfontosabb, saját tapasztalatomból kiindulva, hogy örömmel és megelégedettséggel végezd a munkád. Erre minden lehetőség adott és élni kell vele. Ha megtalálod a kívánt szakot és elvégzed, törekedj arra, hogy munkád mellett családodra és barátaidra is jusson elég idő. A folytonos önképzés, az ismeretek bővítése és lépéstartás az adott szakterület naprakész ismereteivel a mai világban nagyon fontos. Ha adódik egy új, kecsegtető lehetőség akkor azzal élni kell. Tanulj nyelveket, új világokat nyitnak meg neked.

  • Felidézné egy emlékezetes pillanatát, ami az egyetemünkhöz köti?

Nem rögtön érettségi után kezdtem el a felsőoktatást. Egy kétéves képzés után szereztem meg az elektronikai műszerész szakképesítést amiben azután még két évet dolgoztam is. Ebből sok hasznom lett a főiskolai évek alatt. Többször előfordult, hogy a digitális áramkörök gyakorlati oktatását végző előadó megkért, hogy segítsek be az gyakorlat lebonyolításába.

Emlékezetes, kellemes és szívet melengető pillanat volt a nemrégiben megtartott diploma átadó ünnepség, ahol én is átvehettem ezüst diplomámat. Jó érzés még mindig hozzátartozni az egyik legfontosabb „alma mater”-hez az életemben.

  • A munkahelyén mennyiben tudja hasznosítani az intézményünkben tanultakat?

Kiváló alapokat adott az intézmény arra, hogy önképzéssel, sorozatos post graduális képzésekkel együtt tudjam magas színvonalon teljesíteni saját és munkahelyeim elvárásait.

  • Gyerekkorában is már ezzel a szakmával akart foglalkozni, vagy más „karrierálma” is volt?

Mindig is az elektronika és a számítástechnika volt az, amivel szerettem volna foglalkozni. Ehhez biztosan hozzájárult az, hogy édesapám rádió és TV javítással foglalkozott. Elvarázsolt a kis „kütyük” birodalma, melyek összeépítése során hangot adó, képet sugárzó és életünket segítő hasznos és okos eszközök születhettek.

  • Diplomával a kezében mi volt az első pár lépés, amit megtett a karrierje előmozdítása érdekében?

Az akkori munkahelyemen a műszer-automatika üzemből átkértem magam az akkor frissen létrehozott informatikai szervezetbe. A diploma azonnal lehetőséget adott erre és teret nyitott a vállalat informatikai életének elindításában való részvételre programozóként.

  • Volt támogatója, aki segítette a karrierje kezdetén?

Az akkor vállalatom sokat segített a karrierem felépítésében. Szakmai tanfolyamokat támogatott, könyveket, ismeretanyagokat szerzett be és igyekezett akkor naprakész informatikai eszközökkel támogatni munkámat, munkánkat.

Kutatási együttműködés a Bécsi Egyetemmel

Az OTKA -ANN 143448 számú pályázat keretében  zajló „A bűnözés és a bűnözéstől való félelem térbeli diszkrepanciájának modellezése és térképezése” című kutatás keretében Prof. Ourania Kounadi, a Bécsi Egyetem kutatója, és kutatócsoportjának tagjai Mariana Vallejo Velázquez és Qilei Huang július 22-23-án Budapestre látogatott. Magyar részről  Dr. Pődör Andrea, Prof. Kerezsi Klára és Gulyás Levente vettek részt a megbeszélésen. A találkozón megvizsgáltuk  a kutatás első évének eredményeit, és meghatároztuk az elkövetkezendő év teendőit, és mérföldköveit.

A kutatás fő célja annak megértése, hogy az emberek Budapesten és Bécsben, mely helyeket tartják biztonságosnak, illetve nem biztonságosnak, és milyen tényezők befolyásolják a bűnözés helyzetéről alkotott véleményüket.

A kutatást online kérdőív segítségével végezzük, és várjuk további résztvevők véleményét:

http://cpg.amk.uni-obuda.hu/survey1.php

A kutatásról  további információk érhető ek a kutatás honlapjáról: http://cpg.amk.uni-obuda.hu/